A Csillag születik CD-re a rosszul énekelt dalok is felkerültek - korrekció nélkül

Nemrégiben zajlott le a Csillag születik tehetségkutató-verseny, és hoppsz, már itt is van a mementó, egy fénylő lemez formájában, amely az elődöntők legjobb felvételeit tartalmazza. Bevallom töredelmesen, hogy a műsor egyetlen részét sem láttam, tehát teljesen ismeretlen emberek ismeretlen produkciói vártak rám. Gondoltam hátha hallok valami teljesen újat, olyat, amin ledöbbennek, hogy hoppá, vannak az országban felfedezetlen tehetségek. Hát ez ebben az esetben nem jött össze.

Elég sok vidéki énekversenyen veszek részt ilyen-olyan pozícióban. Örömmel tölt el a felkészülési időszak, a verseny előtti izgalom, de maga a verseny a legtöbb esetben részemről felemás érzésekkel ér véget. Milliószor hallgattam végig ezeken a versenyeken Webber Memory-ját, Cserháti Zsuzsa legismertebb nótáit, általában rosszabbnál-rosszabb előadásokban. Hát sajnálattal közlöm, a lemezt hallgatva sem ért más jellegű élmény!

A lemezen daloló énekeseket hallgatva gondolatban visszarepültem egy-egy ilyen vidéki énekversenyre. Ezen lemezt hallgatva nem vagyok elcsodálkozva, hogy nem énekes, hanem 2008 "Mesemondó Bendegúza" nyerte a "csillagszületik" versenyt. Ebből a mezőnyből nehéz lett volna énekes nyertest kihozni. És ez most megjelent lemezen! Nehéz eldönteni, hogy ki az énekes. Ha valaki szeret énekelni, az sajnos nem elég. Ha szépen tisztán el tud lalázni egy dalt, az maximum dicséretes. Az ember hangszála a hangszer! Tanulni kell a vele való bánást évekig.

A korongon 16 dalt hallhatunk, 16 versenyzőtől. Az első track után azt hittem, hogy ennél rosszabb már nem jöhet, nemcsak a lemezen, hanem az életben. Miért nincs tisztában valaki a saját képességeivel? Profi, hivatásos énekesnőből elég kevés vállalná be ezt a dalt. De van itt még sokminden más. Elfogyó levegőtől fulladozó énekesek, kiejtéshibás, már-már kamu angolos éneklés, és szinte minden énekes olyan hamis, hogy szinte már harap. Hála istennek a Memory itt is elhangzik. A Nagy utazás pedig ebben a verzióban már az elviselhetetlen kategóriába tartozott.

Az énekes sajnos elfárad

A könnyűzenei produkciókból talán a Björktől ismert "It's oh so quiet", ami tetszett nekem és ez, higgyük el, nagy szó! Felkaptam a fejem, mikor megszólalt a "Hopp ide tisztán..." népdal egyveleg. Ma oly divatos a poposított népdalcsokor, népdalénekes-kislány előadásában. Kristálytiszta, képzett hang, ötletes hangszerelés. De az első 2 perc után ez is szétdurrant, mint a szappanbuborék. A hangszerelés marad szenzációs, sőt érdekes fordulatot vesz a végére, de az énekes sajnos elfáradt.

Távol álljon tőlem, hogy a versenyzők teljesítményét leírjam, hisz biztos sokat készültek a versenyre, szívüket, lelküket beleadták, és mindenki legjobb tudása szerint énekelt a világot jelentő deszkákra lépve. Ezért nem is írok neveket, hiszen nem feltétlenül csak profi énekesek vehettek részt a versenyen. Nincs is ezzel baj. Csak ez kereskedelmi forgalomba hozva elég durva. Ilyenkor visszasírhatjuk a hanglemezgyárat és Erdős Pétert. Már várom a hasonló lemezeket az Ohat-Pusztakócsi "aranymikrofon", vagy a Görénypusztai "legyél(!) te is sztár" énekverseny legjobb felvételei címmel. Ez szép ajándék a résztvevőknek, a résztvevők rokonainak, de másnak sajnos nem.

Az egész lemezen viszont kifogástalan az a Freeport zenekar, aki az előadókat kíséri. Mondjuk ez a csapat összetételét elolvasva nem is volt kétséges. Úgy jártunk, mint a 90-es egyik vidéki divatbemutatóján, ahol a profi session zenészek olyan muzsikát játszottak aláfestőzenének, hogy a csetlő-botló modellek már senkit nem érdekeltek, és egy-egy zeneszám végén kitörő taps hangzott fel, ami persze nem a piszkafalábú modelleknek szólt.

Ebben az esetben a szürke eminenciás kísérő zenekar csillaga fényesebben ragyog, mint a csillagok maguk.

-norro-

[2008.03.10.]