A Karthago Időtörés című új albuma képes meglepetést okozni
A Valóságrock lemez megjelenése óta pontosan öt év telt el, akkor még huszonötödik születésnapját ünnepelte az ifjúkort épphogy csak elhagyó Karthago. Idén viszont a sokat sejtető harmadik x-be lépett a zenekar, ennek örömére – ugyancsak az EMI kiadó jóvoltából - máris itt az új album, az Időtörés.
Milyen jó, hogy hazánkba látogatott az ausztrál rock emblematikus csapata, így legalább ihletet adhatott az elefántos fiúknak az új album koncepciójához.
Igen, konceptalbum abból a szempontból, hogy a kőkemény gitárriffek, soundok alapjában határozzák meg a hangulatot. Lüktető, szaggatott ütemek, kiállások, rövid, de annál velősebb gitárszólók, tehát a csaknem heavy-metál stílusjegyek majd’ az egész lemezen végigvonulnak. Az előzetes interjúkból szerencsére kiderültek, hogy Gidó volt az, aki gitárt ragadott, és hozta az AC/DC-re jellemző megszólalást. Mielőtt azonban a megveszekedett karthagósok csalódottan felszisszennének, igyekszünk megnyugtatni őket, hogy a zenekarra olyannyira jellemző ötszólamú vokál, és a dallamvilág teljes egészében megmaradt, így senkinek nem kell a kardjába dőlnie.
Azért se hullassanak fájdalom könnyeket, hogy a jó öreg Hammond- orgona érdemei elismerése mellett részlegesen nyugdíjba vonult, és mindössze (ha jól számolom) három nótában ad életjelt magáról. Kárpótlásul, a Harminc év után opuszában, viszont nagyon ott van; mindjárt eszünkbe is jut a Requiem, az ő magasztos orgona introjával.
Lelket gyönyörködtető, ahogy az orgona hangjába simul a gordonka hangja. Időzzünk még egy picit ennél a darabnál, és nem csak azért, mert az Időtörés album legerősebb tétele, de mondanivalójában is a hátrahagyott időszak egyfajta összefoglalójaként értékelhető. A zenekar eleve ennek szánta, bónuszként, még egy közös ének verzióban is nekünk ajándékozzák.
Ha netán nem óhajtották volna tudatosítani a folyton kétkedő rajongókban, hogy „ugye mi jó barátok vagyunk”, e tény akkor is napvilágra kerül. Elég csak egy pillantást vetni a dalok felsorolási rendjére, ahol szerzőként – testvériesen megosztozva – az egész Karthago legénység fel van tüntetve. A zenéket Gidó, Szigeti Feri, Kocsándi Miki és Kiss Zoltán Zéro komponálta, a verseket Takáts Tamás, Szigeti Ferenc, valamint egy külsős, Virág Laci faragta.
A Karthago tehát él, élőbb nem is lehetne. Bizonyságul itt az új album, az Időtörés, mely új hangzásvilágával képes meglepetést okozni.
Hírek
