A 19. század első felében kibontakozott romantika két vezéregyéniségének remekművei szólalnak meg a Nemzeti Filharmonikusok január 17-i zeneakadémiai hangversenyén, Hamar Zsolt vezényletével. Schumann szimfóniája különös alkotás: négy tétele valójában egyetlen koherens kompozíció, a témák bámulatos transzformációival, maga a zeneszerző is szimfonikus fantáziának nevezte a lírai és erőteljes képekben egyaránt gazdag művet. A műsor második részében Mendelssohn 1831-ben komponált, majd később átdolgozott, nagy hatású, fantasztikus világot vizionáló kantátáját hallhatjuk. Goethe verse a Harz-hegységben pogány szertartásukra gyülekező druidák és a keresztények összetűzését jeleníti meg rendkívül láttató erővel, de a költemény színeit, karaktereit, feszültségét Mendelssohn zseniális zenéje még tovább fokozza.
Schumann IV. szimfónia d-moll, op. 120
Mendelssohn Az első Walpurgis-éj, op. 60 – kantáta
Km.: Schöck Atala mezzoszoprán, Brickner Szabolcs tenor, Bognár Szabolcs bariton, Blazsó Domonkos basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt