Párkapcsolati bonyodalmak a HIM lemezén

Új stúdióalbummal rukkolt elő a finn lovemetal banda. A 2007-es Venus Doom-hoz képest alaposan visszavettek a tempóból és a lendületesebb rockhimnuszok helyett újra szívfájdalmas szerelmi ódákat kapunk, ami az album címe alapján előre sejthető volt.

A 13 track mindegyike a frontember Ville Valo párkapcsolati bonyodalmait hivatott bemutatni a már megszokott, zseniális dalszövegekkel.

A Heartkiller-t szánták albumfelvezető dalnak, ami nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Alig néhány listán hagyott nyomot, ami nem csoda, mivel egy felejthető dalról van szó. A Scared To Death viszont telitalálat, már-már a nagysikerű „Love Metal” album egyik sikerdalát, a Funeral Of Hearts-ot juttathatja az eszünkbe. A Dying Song is ezt a vonalat viszi tovább.

A Disarm Me (With Your Lonelness) igazán elgondolkodtató felvétel. Hallgatása közben felmerült bennem a kérdés, hogy ez tényleg egy HIM dal? Inkább hasonlít egy mai divatos emobanda hangzásvilágához (konkrétan egy My Chemical Romance dalra emlékeztet). A Katherine Wheel az album egyik tetőpontja, itt újra felidéződik az igazi finn életérzés, ami az album egészére nem mondható. Ez azonban nem véletlen. A fiúk az album produceri munkálatait a rockszcénában nagy tekintélynek örvendő amerikai Matt Squire-re bízták, aki korábban olyan bandákkal dolgozott együtt, mint a Taking Back Sunday, a 3OH!3 vagy a Panic!at the Disco.

Az anyag további része jó produceri munkával ellátott rádióbarát felvétel, amik közül az Acoustic Funeral (For Love In Limbo) külön említést érdemel, kislemezként sokra vihetné.

Kritikai szempontból jónak mondható a ScreamWorks fogadtatása, anyagi szempontból viszont egyáltalán nem. Persze minden jelentősebb listán felbukkant (USA 25, UK 50, Németo. 4, Finno. 2, Magyaro. 21), de a megjelenés utáni héten eltűnt a süllyesztőben. Ez nagyrészt egy igazi sláger hiányának köszönhető, de ettől függetlenül egy kellemesen borongós és melankolikus rock kiadvánnyal van dolgunk, ami bebizonyítja, hogy továbbra is a HIM az elsőszámú európai képviselője ennek a stílusnak.

– DÉW –

[2010.03.29.]