Gólyaláb és reggae képekben - Michael Rose a Reggae Campen

A százhalombattai Reggae Camp utolsó napja - mint ahogy azt már megszokhattuk - a reggae-legendáké. Tavaly Yellowman táncoltatott, idén pedig Michael Rose próbált nagyon pozitív lenni a Camp egyetlen színpadán.

Az esti műsor csaknem 45 perces késésének volt köszönhető, hogy még elértük az Irie Maffia koncertjét. Ennyire általában nem szoktam örülni a késésnek, de most jól jött.

A csúszás miatt kicsit rövidebb lett az Irie fellépése, de ettől még kihajtották szinte az összes energiát a szép számban összegyűlt közönségből. A megszokott felállásból hiányzott MC Columbo, őt most máshova szólította a kötelezettség - megjegyzem annyira nem tűnt fel, így is sokan voltak a színpadon, Busa Pisti és Sena pedig bőven ellátta a ceremóniamesterek szerepét. Szóval a szokásos Irie Maffia bulinak voltunk szem- és fültanúi.

Irie Maffia a Reggae Campen (2008)

A reggae-hiphop allstar csapat után következett a Riddim Colony, akik szintén nem egy stílusra álltak rá, hanem előszeretettel keverik a jamaikai irányzatokat, legyen az roots, ska, dub vagy akár dancehall. A magyar reggae-csapatokhoz hasonlóan ők is piszkosul sokan vannak a színpadon, fúvósokkal, vokálos csajokkal és két MC-vel. A csapat egyébként Bob Marley 60. születésnapján alakult (2005-ben), az egykori Csalez Lopez-ből.

Azóta már hosszú utat tettek meg, egyre több fesztiválon találkozhatunk a csapat nevével, sőt, a Reggae Campen is a fő fellépő előtt koncerteztek (az Irie Maffia után), ami azért elismerésnek számít. Egy kicsit azért lightosnak éreztem a koncertet, ahhoz képest, hogy rengetegen zenéltek a színpadon, de ezt nem nagyon lehetett érezni a közönség soraiból. Ettől függetlenül a Riddim Colony-nak komoly esélye van, hogy kinőjön a középmezőnyből és (ha van ilyen) akkor bekerüljön az legismertebb (és legelismertebb) csapatok közé. Ha még nincs ott.

Riddim Colony koncert képekben

Michael Rose és a Dubline Band

Az idei Camp nagy reggae-legendája, az immáron 50 éves (egyébként Grammy-díjas) Michael Rose lépett vasárnap éjjel a színpadra. Ő egyébként a '80-as évek egyik legmeghatározóbb csapatának, a Black Uhurunak volt a tagja majdnem 10 éven keresztül. 1985-ben, a csapat sikereinek csúcsán azonban otthagyta a Black Uhurut és zenélés helyett inkább kávét termesztett jamaikai farmján (hm, mennyi embernek lehet ez az álma...).

A '90-es évek elején azonban újból elkezdett lemezeket készíteni, jöttek is sorban az stúdiólemezek, koncertalbumok, dub remixek...stb. (Bonanza, Dance Wicked). 2008-ban pedig saját zenekarával, a Dubline Banddel turnézik, és a Shoot out Tour keretein belül látogatott el Százhalombattára is.

A banda az előtte fellépő két magyar csapathoz képest könnyedebb zenét játszott, inkább bólogatós volt a buli, mint nagyon táncolós. Persze volt egy-két gyorsabb dal is, de inkább a lassabb, dubosabb ütemek domináltak. A színpadon a bandán és az énekesen kívül újból megjelent a Natty King koncert "díszlete", vagyis a zászlólengető emberke (ezúttal ő is kisebb hévvel lóbálta a zászlót).

A közönség soraiban is megjelentek a kisebbfajta jamaikai zászlók - Michael ugyanis kiosztott párat a közönségnek -, sőt még egy gólyalábon táncoló (?) illető is felbukkant szintén egy zászlóval a kezében.

A tavalyi Yellowmantől nem vártam sokat, mégis elég jó volt. Michael Rose-tól meg többet vártam és nem tetszett annyira, de hát a reggae-legendákkal már csak így vagyunk: illik megnézni őket. Az este tanulsága pedig az, hogy gólyalábon is lehet reggae-re táncolni. Legközelebb lehet, hogy ki is próbálom....

Michael Rose & Dubline Band a Reggae Campen - galéria

-nagyM-

[2008.07.29.]