Túl vagyunk a Volt legerősebb napján? - képes beszámoló

A Volt Fesztivál harmadik napjára kitisztult az ég és rendbejött az idő. Talán tegnap volt a legerősebb napja a rendezvénynek. A Nagyszínpadon Balkan Fanatik, Hiperkarma, Neo, Tankcsapda és a végére egy kis Prodigy.

Ki is az a Fuckman? - Balkan Fanatik

Délután fél ötkor a Balkan Fanatik volt az első fellépő a Nagyszínpadon. A jó kis pörgős koncert alatt kisütött a nap, a Fanatikusok meghozták a jó időt. Ahhoz képest, hogy elég korai időpontban zenéltek, meglehetősen megmozgatták a fáradt testeket a színpad előtt.

Mindkét albumról nyomtak számokat, Az énekes / táncosnő egy jó választás volt a csapat részéről: a hölgy folyamatosan pörgött, fel-alá szaladgált, az MC sráccal pedig jól kiegészítették egymást. Az mellett, hogy jól táncosnak bizonyult, megfelelően extravagáns kinézete szépen odavonzotta a férfi nézőket a színpad elé. A csapat legnagyobb sikert arató dala még mindig a Fuckman, arra nagyjából megőrül a közönség.

Diskfejek - Neo

A Hiperkarma egy kicsit talán kakukktojásnak számított a Nagyszínpadon, a tempós, ugrálós Balkan Fanatik koncert és a szintén megmozgató Neo között. A pénteki koncepcióban nem igazán illettek bele, talán jobb lett volna a másnapi Kispál koncert közelében elhelyezni őket.

A Neo-nak viszont volt helye. Az új album-bemutató körútjuk vezette őket tegnap Sopronba. Nagyjából azt a show tolták, amit DVD-re is égettek tavaly (Planetary Voyage címmel). Sokkal összeszokottabbnak tűnnek, mint még anno a lemezbemutatón. Laza, jó hangulatú koncert volt.

A Neo után a legendás debreceni trió, a Tankcsapda következett. Hát igen, az igazi rock'n'roll: fejrázás, zúzós gitár, rekedt hang és jó kis számok. Ez a recept már évek óta jól működik Lukácséknál. Nem is igazán lehet mit mondani, a Tankcsapda azért nagy meglepetést nem tud okozni. Annyian voltak, mint az Ákos-koncerten. Nemhiába: a Tankcsapda neve az összes magyar fesztiválon jól cseng és mindig tömegeket vonz. Prodigy elé pedig nem lehetett volna jobb bemelegítést szervezni.

A Prodigy szétzúzta a fejeket!

Hosszú évekig nem jött hozzánk az angolok legendás csapata, a Prodigy. A '98-as emlékezetes koncert után nagy ívben elkerülték kicsiny hazánkat, mígnem a Sziget szervezői tavaly elrángatták őket a kedvenc fesztiválunkra. Úgy látszik bejött nekik, mert idén is ellátogattak hozzánk. Mindenki legnagyobb örömére.

A csapat kedvéért egyébként némi változtatásokat eszközöltek a Nagyszínpadon. Ezek közül a legfontosabb, hogy hoztak még jópár hatalmas hangfalat, aminek meg is lett az eredménye: most már el tudom képzelni, hogy milyen lehet, ha légkalapáccsal dolgozzák meg az ember mellkasát. Másnap este fele kezdett a hallásom visszaállni a normál állapotba.

A Prodigy már-már veszélyesen hangos volt (legalább is a hangfalak előtt eléggé így lehetett érezni). Természetesen ők is késtek egy kicsit (vagy fél órát), de a hosszú várakozás megérte, hiszen amint felcsendült a military-s intró, a tömeg teljesen megőrült. A rövid intró után egyből a lényegre tértek: Wake The Fuck Up, Breathe, Their Law. Volt akit ezek után ki is kellett szedni a tömegből. Hiába, itt nem viccelnek a show-val: mindenből a legtöbbet!

A Prodigy igazából nem tud ismeretlen számokat játszani, elég csak a kislemez dalokat letolni, az kiteszi a másfél órát, az emberek meg biztosan megőrülnek. Egyébként a legutolsó albumukról nem igazán erőltették a zenéket: jó, a Spitfire-t természetesen tolták, még az Action Radar és a Warning is felcsendült, a maga szétütős, drum and bass alapjával. A Music For.... albumról is hallhattuk a legnagyobb zenéket: Voodoo People, Poison és a már említett Their Law. A Fat of the Land-ről is megkaptuk a már jól ismert szerzeményeket: Smack my Bitch Up, Breathe, Firestarter és a végén a Diesel Power.

A csapat egyébként új dobossal és gitárossal turnézik mostanában. Az English Dogs-os Gizz Butt után nem gondoltam volna, hogy még extrémebb figurát találnának maguknak, de úgy néz ki, hogy sikerült. A dobosból sokat nem lehetett látni - meg hallani sem. Az alap Prodigy-ütemeket nem lehet nagyon "felüldobolni". A gitárosnak sem volt nagyon sok szerepe, a rockos felállásás ellenére, a Prodigy úgy látszik mégiscsak az elektronikus bandák útját járja. Nem lesz belőlük rockcsapat, hiába a széttetetovált, metál-arcok.

Egyébként nem is pörögtek a tagok annyira: picit mintha visszavettek volna a tempóból (vagyis úgy nézett ki, hogy nincsenek szanaszétt-pörgetve), Keith persze ugrált, rohangált és grimaszolt, de alacsonyabb fordulatszámon, mint amit tőle eddig megszokhattunk. Nemhiába: a Prodigy is öregszik. Reméljük még néhány évig élvezhetjük a csapat produkcióját, ezt a show-t biztosan nem tudják majd annyi idősen is csinálni, mint pl. a Rolling Stones. Persze még így is nagyot ütnek élőben.

Gyorsan lenyomták az alap tracklistát, aztán egy kis pihenés után visszajöttek ráadni még egy kicsit. Yeah, we want more!!!!! - ordította a tömeg. Három-négy számmal hosszabbították meg a koncertet. A Poison-nál érte el a koncert a tetőpontot, amit a Diesel Power-rel fentartottak, hogy aztán az Out of Space-el a végén még megénekeltessék az embereket - szokás szerint. Aztán szépen megköszönték, és mentek is tovább, hogy még még több agyat zúzzanak széjjel! Csak a fülzúgás maradt utánnuk.

-nagymester-

[2007.07.07.]