Zseni és szörnyeteg egy testben
Najmányi László most megjelent Thereminről szóló könyvében egy emberről, és egy találmányról olvashatunk, amire egyformán kíváncsi volt Sztálintól Charlie Chaplinig mindenki.
A könyv augusztus 16.-án, szombaton került a birtokomba. Halvány emlékek éltek ugyan bennem, hogy mi is a theremin, de szégyenszemre nem tudtam sokat mondani, mikor felmerült a kérdés: tudod-e mi a theremin?
Internethez szokott, és bulvársajtók olvasására berendezett életteremet 5 nappal ezelőtt kellett átrendeznem, amikor ismét kezem ügyébe került e könyv.
Persze fölmerülhet a kérdés, hogy 5 napig mit lehet olvasni egy 110 oldalas könyvet. Először is elolvassa az ember ezt a könyvet, aztán papírt ragad a T. Olvasó, és évszámokat vés a papírra, majd a dátumok után az eseményeket is rögzíti analóg tollával. A végeredmény? Maga az elektronikus zenetörténelem.
Ismerőseimnek pár nappal ezelőtt egy érdekes találós kérdést tettem föl. Na, nem azt, melyet én is megkaptam, miszerint ismerem-e a theremint. Én azt kértem pontosan 23 ismerősömtől, hogy mondjanak egy évszámot, hogy szerintük mikor született meg az első olyan hangszer, amelyet nem kellett kézzel megérinteni (a világ első távvezérlésű hangszere), és mégis megszólalt.
Furcsák vagyunk mi, XXI. századi emberek. Műholdakról, és egyéb repülőtárgyakról beszélgetünk; e-maileken köszönünk egymásnak, és köszöntjük egymást; virtuális virágot küldünk szeretteinknek, barátainknak születésnapokon; google lett az értelmező kéziszótárunk, és amikor felteszem ezt a kérdést, és a válaszok 50 évvel túllépik az igazat, akkor hitetlenkedünk. A 23 megkérdezettből 10-en a XXI. századba helyezték a hangszert, 5-en a ’80-as évek elejére, a többiek pedig a ’70-es években jártak-keltek. A közelébe sem ért senki! Azt azért hozzáteszem, hogy nem árultam el a hangszer nevét senkinek, sőt egyéb információt sem közöltem.
A Theremin című könyv mindenkinek felfedi a dátumot. A könyv egy meghurcolt ember életének hiteles dokumentációja. Egy számomra naiv tudós képét festi le az Író, aki nem titkolja Tyermen professzor sötét titkait sem, mindamellett, hogy érezhető az Író tisztelete mellett, a lelkesedése is a feltaláló, illetve találmányai iránt.
Leon Theremin (1896 – 1993), azaz Lev Szergejevics Tyermen orosz fizikus és asztronómus életét Najmányi László meséli el nekünk. Egy olyan ember története rejlik a sorok között, akinek több titka van máig, mint a Kennedy családnak összesen.
A szerző hatalmas kutatómunkát végzett, hogy a szemünk elé tárja Theremin történetét, aki 1993-ban- az Író saját bevallása szerint- megváltoztatta az ő addigi életét, amikor látta az orosz professzor utolsó koncertjét a New York-i Radio City Music Hall-ban.
Najmányi Lászlót a könyvről, és önmagáról kérdeztem.
Rettentően szégyellem, hogy a hangszerről, a thereminről szinte nem tudtam semmit, míg könyvét el nem olvastam.
Magyarországon szinte senki sem tudott a thereminről és feltalálójáról 2000-ig, amikor a Zeneakadémián rendezett előadásban bemutattam a hangszert és történetét. Ennek az az egyszerű oka, hogy korábban az orosz titkosszolgálatok igyekeztek titokban tartani a legfontosabb munkatársaik egyikének számító feltaláló személyét. Nyugaton mindvégig nagyon ismert személynek számított.
Ha néhány mondatban kellene jellemeznie Tyermen professzort, akiről könyve szól, akkor mit írna róla, mint emberről?
Tyermen professzor zseni, orosz hazafi és hithű kommunista volt. Zsenik gyakran szörnyetegek magánéletükben (l. Beethoven, Picasso, Einstein). Tetteit nem lehet köznapi mércével mérni és a „nagy orosz lélek” ismerete nélkül megérteni.
[2006.10.04.]
Hírek
