2024. április 24. | szerda | György nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Kapcsolódó cikkek
Ötórai jazz, nap mint nap 313. - csábulj el Ivannal
Ötórai jazz, nap mint nap 320. - csábulj el Ivannal
Ötórai jazz, nap mint nap 327. - csábulj el Ivannal
Ötórai jazz, nap mint nap 334. - csábulj el Ivannal
Ötórai jazz, nap mint nap 341. - csábulj el Ivannal
Ötórai jazz, nap mint nap 348. - csábulj el Ivannal
Ötórai jazz, nap mint nap 355. - csábulj el Ivannal
Ötórai jazz, nap mint nap 362. - csábulj el Ivannal
Képgalériák
Aigner Ivan
Kapcsolatok
IVAN (Aigner Ivan)

Győztes a Francia sanzonverseny zsűrijében - interjú IVAN-nal

Nemrég zajlott le a Francia Sanzonverseny, amelynek egyik zsűritagja IVAN énekes, alias Aigner Ivan újságíró volt. Különleges alkalom volt ez számára, hiszen éppen 11 évvel ezelőtt, a legelső versenyen ő diadalmaskodott. Ráadásul most nem csupán zsűrizett, hanem az akkor győztes sanzont el is énekelte. IVAN-nal beszélgettünk.

– Milyen érzés volt 11 évvel a győzelem után újra elénekelni a dalt, amivel győztél?
– Az egyik kedvenc dalom, mert a legegyszerűbb és egyben legszebb üzenetet hordozza: ha elég lenne csupán szeretni. Ráadásul francia nyelven íródott, amely már beszélve is egy dallam éneklésére hasonlít. Felemelő érzés volt, hiszen egy igen kedves emlék fűződik hozzá. Az akkori győzelem, az a tény, hogy egy vegyes, azaz szakemberekből és laikusokból álló zsűri egyöntetűen engem választott, a zene melletti elkötelezettségemet tette visszavonhatatlanul véglegessé. A különbség talán annyi volt, hogy az azóta megszerzett rutinnak köszönhetően, nem remegett a mikrofon a kezemben, mint tizenegy éve; ám maga a dal előadásával párosuló érzés, ami egyfajta szolgálat teljesítését takarja azáltal, hogy közvetítőcsatornaként működöm, semmit sem változott.

– A dalról már meséltél egy kicsit, most azt is áruld el, miért erre esett akkor a választásod?
– A választás akkor ösztönös volt, ma már meg is tudom indokolni. A S’il suffisait d’aimer című dal nem egy klasszikus francia sanzon, nem Édith Piaf, Yves Montand vagy Charles Aznavour egyik örökzöldje, hanem a jelenkor egyik legnagyobb francia zeneszerző-szövegírójának, Jean-Jacques Goldman tollából származó költemény, amely a Céline Dionnal való együttműködésének időtlen mintapéldánya. Az egyszerűsége miatt azonban egyértelműen csatlakozik a francia sanzon univerzumába, hiszen ez teszi lehetővé a tartalomra, az előadásmódra való maximális összpontosítást, amivel az üzenet leginkább célba juttatható.

– Ugorjunk vissza a jelenbe! Mi volt az első gondolatod, amikor megtudtad, hogy zsűrizni fogsz a versenyen?
– Nagy megtiszteltetés és felelősség egyben. Öröm, hogy nem felejtettek el, hogy számítanak a véleményemre, s talán kis részben, de hozzá tudok járulni néhány fiatal tehetség zenei pályájának elindításában, mint ahogy tizenegy évvel ezelőtt az akkori zsűritagok az én szárnyalásomhoz biztosítottak elegendő felhajtóerőt.

– Szerinted miben rejlik a sanzon varázsa?
– A sanzon egy nagyon kevés eszközzel operáló műfaj. Mentes bárminemű felesleges mozgástól, gesztustól; csak a hang, az érzelmek és az arcmimika állnak az előadó rendelkezésére. Itt nem lehet csalni; az őszinteség alapvető követelmény. Piaf attól volt nagyszerű, hogy kiállt egy jelentéktelen ruhában, karjait szorosan a testéhez simítva, és minden nyaktól felfelé történt meg: egy szenvedélyes, sokat megélt lélek szívbe markoló, erőteljes hanggal ölelt át minden élőt és élettelent megrendítő jelenlétével. A varázs pedig a mai napig hat. A hazai előadók közül a műfaj hiteles képviselőjének tartom a dalverseny női műsorvezetőjét, Micheller Myrtill-t, aki két gyöngyszemmel örvendeztette meg a jelenlévőket.

– Milyen volt a mostani mezőny?
– Ahogy Szabó Magda, a zsűri legtapasztaltabb tagja mondta: mindig vannak evidenciák. Az első négy helyezett adta magát. Emellett persze voltak hiányos produkciók, ám mindenképpen dicséretesnek tartom, hogy tizenéves, huszonéves fiatalok megszeretik a műfajt, felkészülnek egy dallal, majd kiállnak emberek elé, hogy megszerettessék velük azt, ami szívüknek oly fontos.

- Havassy Anna Katalin -
Fotó: Miki Bemer

[2012.03.12.]

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
SÜRGŐS HITELEK szolgáltatás [2024.04.19.]
SÜRGŐS HITELEK szolgáltatás [2024.04.18.]
apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

A nagyok visszatértek hozzánk végső búcsút venni - Mr. Big koncerten jártunk
2024.04.07...

Megnéztük a Nyakamon a nászmenet főpróbáját a Tháliában - képekkel
Eugène Labiche...

Árnyékból a fénybe - Beyond the Black - Ankor koncertem jártunk
Nem jó érzés rádöbbenni, hogy minden hiábavaló - Az ügynök halála a Centrál Színházban
A Quimby 33 év után sem hagyott fel a kísérletezéssel
Megnéztük a Triász együttes koncertjét - képekkel
Lángba borult a Barba Negra a Hooligans koncertjén - fotókkal
beszámolók még