Ha szereti a jazzt, akkor azonnal írja fel a naptárjába: minden nap este 5 órakor megnézem a Zene.hu-t, ugyanis ekkor egy-egy népszerű jazzmuzsika felvételét mutatják be. Emellett a legfrissebb híreket is megtalálja a videó melletti keretben. Sőt ha lemaradt az aktuális csemegéről, ne szomorkodjon, hiszen ha feliratkozik jazz-hírlevelünkre, akkor rendszeresen mailben megkapja az érdekességeket. Az ajánló szerepét, minden nap a jazz egy-egy kiemelkedő, elismert alakja, vagy szakértője tölti be. Vasárnaponként Szőke Nikoletta, jazzénekesnő ajánlatát évezhetjük.
Shirley Horn: A Time For Love
"A time for summer skies
For hummingbirds and butterflies
For tender words that harmonize with love"
(A nyári égbolt, a kolibrik, pillangók és lágy szavak ideje, melyek összhangban vannak a szerelemmel. - nyers fordítás)
Ezzel a pár sorral szeretnék mindenkit köszönteni a nyár közeledtével, melyet nekem idén Shirley Horn "A Time For Love" című felvétele hozott el.
Shirley Horn a "Balladák Királynője" - nemcsak számomra, hiszen a jazztörténet is így tartja számon. Kezdő énekesként Józsi mutatott nekem különböző előadóktól felvételeket, és emlékszem, hogy Shirley Horn lemezének meghallgatása után el voltam képedve, hogy mitől van elájulva ettől az énekesnőtől, aki "nem is tud énekelni". Tizennyolc éves voltam, soha nem hallgattam korábban jazzt, a hajlítgatós-virtuóz R'n'B énekesek stílusához voltam szokva. Azt mondta, majd rájövök, miről beszél. Igaza lett. Egy napos vasárnapon pakolásztam a szobában, miközben a háttérben szólt a "Here's to Life" című album, és teljesen váratlanul azt vettem észre, hogy elszorul a torkom és könnybe lábad a szemem. Ez volt az a pillanat, amikor végérvényesen beleszerettem Shirley Hornba. Az ő művészetének befogadására meg kell érni, fel kell nőni hozzá, hiszen hihetetlen érzelmi mélységet közvetít.
Shirley Horn 1934-ben született, négy évesen kezdett zongorázni. Eredetileg klasszikus zenésznek készült, de végül a jazz mellett horgonyzott le - saját bevallása szerint a klasszikus zenében akkoriban tapasztalható rasszizmus miatt. A világnak tulajdonképpen nem más fedezi fel, mint maga Miles Davis. Davis támogatása sokat számított, hiszen a '60-as években már rég óriási sztár volt, másrészt köztudott volt, hogy nem szokása nyilvánosan dícsérni más zenészeket. Shirley Hornnal kivételt tett, és a kölcsönös tisztelet és szeretet jeleként később csinált is Davis emlékére egy albumot 1999-ben I Remember Miles címmel, amiért Grammy-díjat kapott. Az 1992-es Here's to Life című albumának címadó dala az egyébként, amelyet a művésznő "fő dalának" tekintenek a rajongók, és nekem is ez a kedvenc lemezem tőle. Védjegyének számít még az is, ahogy magát kíséri zongorán. Johnny Mandel zeneszerző-hangszerelő találóan megfogalmazza: "mintha két feje lenne". A zenei szünetek használata, a frázisok kitartása teljesen egyedi nála. Ezt a fajta éneklést tulajdonképpen legjobban saját maga tudja kísérni az ember vagy egy olyan valaki, aki minden egyes rezdülését ismeri, hiszen különösen fontos az együttjáték és az egymásra koncentrálás.
Számomra Shirley Horn a legnagyobb példa arra, hogy a spiritusz és a lélek a legfontosabb tényező egy művésznél, ez akár még egy-két hibát is elfeledtet, viszont ennek hiányát nem pótolhatja semmi.
Kedves Hölgyek, Urak, Lányok, Fiúk, helyezzétek magatokat kényelembe, kapcsoljatok ki, és adjátok át magatokat ennek a csodálatos dalnak: A Time For Love a Here's to Life című lemezről.
Hírek
