"A fesztiválszervezők kezében nagyon nagy a felelősség!” - interjú Berger Dalmával

Realistic Crew, Esclin Syndo, Singas Project, Volkova Sisters – azaz minden út Berger Dalma „szobrához” vezet a non-konformitás útvesztőjében. Karmikus teher, felelősség, társadalomkritika, miegymás. Utazunk…

- 2000-ben Szombathelyen az „Ifjúsági és Művészeti Napokon” vers kategóriában 1. díjat nyertél. Emlékszel még arra a versedre?
- Berger Dalma: Nem. Megmondom őszintén, hogy már az érettségi környékén befejeztem a magyar versek írását.

- Azt is olvastam, hogy kiállításaid is voltak, illetve a Képzőművészeti Egyetemre jártál.
- Dalma: Még mindig járok. A művészeti karon kezdtem Pécsen vizuális nevelő-tanár, festő szakon. Elsősorban grafikával foglalkoztam és azért mentem festő szakra, mert nem volt grafikus szak. Kénytelen voltam festő szakra járni, amit később nem bántam meg. Igen, volt nagyon sok kiállításom, elsősorban a grafikáimból. Foglalkoztam kétember nagyságú printekkel, ezután felvettek intermédiára, onnantól kezdve mindent csináltam. Most szüneteltetem a tanulmányaimat, mert a zenélés mellett nincs időm másra. Szeptemberben megyek vissza az egyetemre, vissza kell rázódnom ebbe a picit másfajta gondolkodásba.

- Van kedvenc saját grafikád?
- Dalma: Mindegyik kedvencemet eladtam.

- Ezután jött az éneklés. A képzőművészet, az írás és az ének közül mi élvez prioritást nálad?
- Dalma: Egyik sem élvez prioritást. Úgy fogd fel ezt, mint egy energiát, amit különböző keretekbe öntesz bele, ezek médiumok. Nem szabad, hogy bármelyik is prioritást kapjon, mert azzal saját magam fosztanám meg egy játéktértől.

- Szerinted van univerzálisabb kifejező mód?
- Dalma: A zene instantabb kifejező mód, sokkal könnyebben tudsz vele érzelmeket kiváltani. De még ezt sem mondanám, mert ha megnézel egy képet, lehet, hogy ugyanolyan hatással lesz rád. A zene egy sokkal bevettebb, hatásosabb módszer arra, hogy információkat, érzelmeket közölj emberekkel, bizonyos közegben divatosabb médium. Rá kellene venni az embereket, hogy többet járjanak kiállításokra. Akkor talán nem övezné annyi téves elképzelés és beidegződés a képzőművészetet.

- Az írásról mit gondolsz?
- Dalma: Én nem foglalkozom az írással professzionálisan, azt a zenei közegen belül művelem. Nem vagyok költő, erről lemondtam, ezt nagyon sok ember jobban műveli nálam Magyarországon. Amikor egy dalszöveget írsz, teljesen más szerkezetnek és „szabályoknak” kell megfelelned, mint amikor egy költeményt írsz.

- Hogy fér bele 28 évbe ennyi minden, amit te csináltál?
- Dalma: Úgy fér bele, hogy nincsenek ünnepek, vagy munkanapok, hanem mindig dolgozom. Nem hiszem, hogy többet dolgoznék, mint más egyébként, csak más ritmusban csinálom. Nagyon fontos a hit abban, amit csinálok. Sok a mondanivalóm. Lehet, hogy le fogok csillapodni, vagy szülök egy gyereket és lesz két év kihagyás. Ha az embernek sok a mondanivalója, az jön belőle.

- Egy szóval a Singas Project, Realistic Crew, Esclin Syndo, Volkova Sisters?
- Dalma: Non-konform. Egyik zenekar sem akar semmi fajta közönségigénynek, nagy vonulatnak, vagy áramlatnak megfelelni. Mind a négy zenekar nagyon jó példája annak, hogy lehet ma Magyarországon minőségi, érdekes, elgondolkodtató zenét csinálni. Nagyon örülök, hogy mind a négy zenekarban alkotó tag vagyok. Sajnálom, hogy egyre kevesebb lehetőségünk van hasonló fesztiválokon, mint a Balaton Sound fellépni. Nagyon sok összetevőből áll a válasz arra a kérdésre, hogy miért nem hívnak minket. Én rendületlenül folytatni fogom, mert ez egy misszió és muszáj, hogy a pop mellett legyen egy alternatíva azoknak, akik esetleg nem a mainstream-et szeretik. Nincs a poppal semmi baj, csak én nem azt képviselem.

- Csak a Sound-on és a Szigeten léptek fel. Nem is értettem, hogy miért.
- Dalma: Igen, ez a szervezők kvázi hibája. Gazdasági világválság van, a magyar szervezők tutira akarnak menni, nem akarnak olyan előadókat meghívni, ahol nem biztos a nézőszám. Meg vagyok döbbenve egyébként, és el vagyok szomorodva, hogy ennyire nem kíváncsiak a magyar szervezők, nem vállalják fel azt a kultúrmissziót, amit én, mert be kell vállalni, hogy ezeknek a zenekaroknak a koncertjeit lehet, hogy csak húszan fogják meghallgatni. Remélem, ez változni fog. Megnéztem a többi nyugati fesztiválokat pl. Lengyelországban, Szlovéniában vagy Jugoszláviában. Mérföldbeli különbség van az up-to-date-ség között. A magyar headliner-ek kb. 12 évvel ezelőtt léptek fel az előbb említett országokban. Miért van az, hogy Magyarországon - már nem is tudom hány éve pontosan - zsinórban nagyszínpados a Prodigy? Ki a f…om kíváncsi a Prodigy-re? Bocsánat, hogy ezt mondom. Ebben az évben teljesen háttérbe szorultak a magyar zenekarok, és nem csak az én négy zenekaromról beszélek, hanem olyan borzasztóan jó zenekarokról, akik küzdenek azért, hogy ingyen elmehessenek fellépni. Zseniális zenéket csinál pl. a Grand Mexican Warlock, a Nemjuci, vagy az IHM (Isten Háta Mögött), de még sorolhatnám… Rengeteg tehetséges magyar zenekar van, kicsit oda kellene figyelni! A magyar fesztiválokon a magyar underground-ból semmi sem mutatkozik meg. Ez azért van, mert a legtöbb fesztiválozó azt gondolja, hogy a fesztiválokon található lineup létezik. Ez sem vidéken, sem Budapesten nem igaz! Ezt valahogy tudatosítani kellene. Ugyanakkor a magyarok minden évben rendületlenül megveszik a fesztiváljegyeket. Miért? Ha nem zenélnék, valószínűleg nem vennék jegyet. A Szigetre a Public Image Ltd. és a Nina Hagen-nen kívül semmi másra nem mennék ki sajnos. A fesztiválszervezőknek nagyon nagy felelősségük van abban, hogy a magyar fiatalok mit hallgatnak. Ha jövőre is így lesz, lehet, hogy semmilyen fesztiválon sem fogok fellépni, hanem visszaszorulok egy kis klubba és megpróbálok azon dolgozni, hogy külföldi fesztiválokon lépjek fel. Nem tudok mást csinálni – csak azt, ami vagyok.

- Azért többek között ez amiatt is van így, mert a közönségnek erre van igénye, nem?
- Dalma: Nem. A közönségnek arra van igénye, amit mutatsz nekik. Úgy képzeld el a közönséget, mint egy tengeri szivacsot, ami mindent felszív magába. Egy jó színpadi teljesítményre – legyen az trip-hop, beteg, elvont rock’n’roll, vagy Barabás Lőrinc - a közönség vevő lesz. Ha átjön az energia, érteni fogja. Ez se nem a közönség hibája, se nem a pozitív tulajdonsága, ez nem rajtuk múlik. Egy átlagos magyar fiatal mindig a fesztivál lineup-jából és a zenei újságokból táplálkozik. Se ideje, se lehetősége nincs arra, hogy felkutasson olyan undeground bandákat, akiket én ismerek.

- Hogy elégítheti ki őket egy olyan zenei impulzus, ami nagyrészt a zenei fesztiválokon éri őket?
- Dalma: A magyar ember mulatni szeret, mert k… sokat dolgozik, nagyon fáradt, nincsen életperspektívája pl. az aktuális kormánynak, vagy gazdasági helyzetnek köszönhetően. Nem képesek befogadni a depresszívebb, elgondolkodtató zenéket. A fesztiválok nagyon kiszolgálják ilyen szempontból a közönséget. Nem értem, hogy miért kell külföldi zenekarokat meghívni, mivel Magyarországon is van nagyon sok olyan zenekar, akik mulattatni is tudnak.

[2010.07.13.]