"Semmi közünk az Edda-művekhez" - Tárkány Művek interjú

Jazzt és népi elemeket ötvöznek a tehetséges fiatalok, a bartóki hagyományokat követve. A Tárkány Művek névadójával és vezetőjével, Tárkány-Kovács Bálinttal beszélgettünk.

- Még tavaly Óbudán a Kobuciban hallottam egy próbátokat. Most olvastam, hogy már készül az első lemezetek. Mondj valamit az új dalokról!

- Márciusban megyünk a stúdióba, áprilisban fog megjelenni a lemez a Hangvető terjesztésében. De ez legyen inkább meglepetés!

- Szórakoztató és vidám a játékotok, ami nem jellemző a népzenére. Popkoncertekhez inkább hasonlít a hangulata.

- Amit játszunk, az nem népzene. Népzenei ihletésűnek inkább nevezhető, használunk ugyanis a jazz mellett népzenei elemeket és témákat. Annyit érdemes még tudni a jazzről és a népzenéről, hogy nehezen átjárhatók ezek a stílusok. Sok helyen nem illeszkednek: például ritmikában, dallamvezetésben, zenei szerkezetben. Nehéz úgy összecsiszolni hogy valami értelmes egész jöjjön ki.

- Akkor Dresch Mihály inspirálóan hat rátok?

- Nagy példaképünk a Dresch Quartet. Évtizedek kemény munkája van mögöttük, ami nálunk még hiányzik, hiszen alig kétéves a zenekarunk. Ők sokkal inkább a jazz, a kortárs improvizációs és szabad zene irányából jönnek és használnak népzenei motívumokat. Mi pedig a népzene felől közelítünk.

- Nekem túlságosan komoly a népzene, inkább olyan képem van róla, hogy rakott szoknyában sápadt arccal éneklik, hogy „Édesanyám, ne sirass!”

- Értem mire gondolsz. De vannak a népzenében is előadók, például Berecz András, akik egyéniségüket adják bele és órákon át tudják szórakoztatni az embereket. Vidáman, de hitelesen. Sok rögtönzéssel, mint ahogyan régen tették a népzenészek. A népdalok és a népmesék szájhagyomány útján terjedtek, nem írták le őket.

- A maga nemében páratlan énekesnőtök, Paár Juli jól énekelteti a közönséget. Ez is olyan popkoncertes vonás nekem.

- Nekünk is tetszik Juli előadásmódja (nevet). De meg kell védenem a népzenészeket is, mert sokan aktivizálják a közönséget. Ahhoz pedig, hogy igazán szeretni tudjuk a népzenét, úgy vélem érdemes megismerni az akkori kort, amikor a dalok születtek. Méghozzá azért, hogy a mostani életünkre tudjuk vonatkoztatni a mondanivalóját. Ma is teljesen szívhez szóló egy népdal. És engem nem zökkent ki, hogy olyan régies szavak vannak benne, mint: rózsám, babám, galambom.

- A szaxofonosokra szokták mondani, hogy addig fújják, amíg a szájukban van a hangszer. Ez Kováts Gergőre nem illik. Példás a csapatmunka nálatok.

- Gergőben van alázat a zene iránt, fontos neki az összkép. Amikor pedig szóló kell, akkor odateszi azt is.

- Honnan ered a népzene iránti szerelem?

- A tanárnőim (Béresné Szöllős Beatrix és Strack Orsolya) szerettették meg velem a néptáncot és a cimbalmot. Hétéves korom óta játszom cimbalmon. Kamaszkoromban kerültem Balogh Kálmánhoz, a világszerte ismert cimbalomművészhez. Ő itt tanít a Zeneakadémián. Érdekes, hogy nincs túl régi hagyománya Magyarországon a népzenei oktatásnak. '92-ben alakult meg az első népzenét tanító zeneiskola. A táncház mozgalmat pedig Sebő Feriék kezdték el a '70-es években. Ők az eredeti hangzáshoz híven, feldolgozások nélkül, régi hangszereken játszottak népzenét.

- Gondolkodtam a cimbalom eredetén. Lehet, hogy egy vállalkozó kedvű dobos kezdett el annak idején zongorahúrokon vagy citerán dobverővel játszani?

- A citerafélék családjába szokták sorolni a cimbalmot. A cimbalomféléket Kínától Írországig használják a Közel-Keleten át. Feltehetően már a honfoglalókkal érkezett hozzánk.

- Nyereg alatt puhítva? Azt hittem ez egy magyar hangszer.

- Amitől igazán magyar hangszer lett, az Schunda V. József hangszerkészítőnek köszönhető. Ő készítette el a nagy, magyar koncertcimbalmot a kiscimbalom példáján a 19. század közepén. Addig a perecárusokhoz hasonlóan a nyakukba akasztva hordták a hangszert a zenészek. A továbbfejlesztett, basszushúrokkal és hangfogó szerkezettel ellátott hangszer előtt megnyíltak a koncerttermek. Bármit el lehetett rajta játszani, szimfonikus zenekarokban is használták. A többi országban a kicsi, pedál nélküli változatok terjedtek el, de mára a környező országokban is a Schunda-féle magyar nagycimbalmot használják.

-Zendo-

[2010.03.12.]