Pályáját Vincze Lilla és Pély Barnabás is segítette

A Bolero egy többjelentésű szó, egyrészt egy kevésbé ismert lassú, hármas ütemű spanyol néptáncot jelent, másrészt egy egyre népszerűbb mulatós zenészt takar. Az új dalcsokra a „Húzzad cigány” nemrég jelent meg. Az előadó Fülöp Adrián Máté, akit telefonon éppen a hangstúdióban értünk el.

- Honnét a Bolero név?
- A Bolero nevet a producerem választotta ki. Emlékszem, hogy sétáltunk az egyik bevásárlóközpontban, megpillantottuk ezt a pörgős, könnyen megjegyezhető szót, ami azonnal megtetszett mindkettőnknek, így megszületett a „művésznevem”.

- Tizennégy éves korod óta foglalkozol komolyabban zenéléssel. Ekkor kezdtél el Vincze Lilla énekóráira járni. Hogy jutottál el az egykoron népszerű énekesnőhöz?
- Édesapám, aki humorista, jó barátságban van Lillával. A művésznő egyik tiszavasvári fellépésén találkoztunk, megkérdeztem tőle, hogy vállal-e tanítványokat. Mondta, bár kevés ideje van énektanításra, de szívesen meghallgat és ha jó hangom van, akkor szívesen megosztja velem a tapasztalatait. Az alkalmat megragadva még a helyszínen énekeltem neki egy dalt, majd egy nap múlva hívott, hogy pénteken vár. Ezt követően nyolc hónapig jártam az óráira.

- Mit tanultál ez idő alatt?
- Bár a mulatós zene nem arról híres, hogy az énektudást igénybe venné, ennek ellenére nagyon hasznos volt az ez idő alatt tanultak. Elsajátítottam az éneklés alapjait, mint a légzéstechnikát és a különböző hangok kiéneklését. Emellett jártunk különböző rendezvényekre fellépni, ahol belekóstoltam a koncertek légkörébe.

- Majd jött a Pély Barnabással való találkozás. Hogy történt ez?
- Az egyik vidéki fellépés alkalmával Békéscsabán a sportcsarnokban találkoztunk, ahol mi is szerepeltünk. Ezen belül Vincze Lilla és Pély Barnabás közösen énekeltek, majd én is felmentem a színpadra, mint vokalista és hármasban folytattuk a produkciót. Később együtt mentünk haza, végigbeszélgettük az utat Budapestig, majd megadta a mostani producerem, Szarvas József (Josh) számát. Küldtem neki egy SMS-t, majd felhívott és elindult a közös munka. Az első jelenésem a Nagy mulatós lemezen volt, amire az „Így fogadj el” című dal került fel.

- Mit segít a producered?
- A produceremmel a munkaviszony mellett baráti kapcsolatban vagyunk. Az eredményes munkához nagyon fontos, hogy emberileg is jóban legyünk. Sokat köszönhetek neki. Josh dalszerzés mellett intézi a médiaszerepléseimet és a fellépések szervezésében is részt vesz.

- Hogy kerültél kapcsolatba a mulatószenével?
- Ez a véletlennek is köszönhető. Tizenegy éves koromban még „közöm sem volt” az énekléshez, amikor az egyik zenészismerős megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem énekelni egy dalt. A daloskönyve ekkor a legnépszerűbb mulatós nótánál a Kék a szeménél volt nyitva, amit előadtam. Ekkor olyannyira megtetszett ez a műfaj, hogy később ebbe az irányba indultam el.

- Anyagilag megéri mulatóst énekelni?
- Kiegészítő keresetnek jó, de nem csak ebből élek. Civilben hangmérnök, zeneszerző és szövegíró vagyok.

- A zenélés mellett a tanulás tölti ki szabadidődet. Jelenleg a Nyíregyházi Főiskola első éves hallgatója vagy, Nemzetközi kapcsolatokat szakon. Miért fontos ez számodra?
- Nem akarom, hogy az a vád érjen, hogy csak a zenéhez értek. Fontosnak tartom, hogy legyen egy diplomám, ma már e nélkül nem lehet érvényesülni.

Bíró Zsolt

[2005.10.24.]