Beszálltunk a Sárga Taxiba és boldogok lettünk

Évek óta kerestem olyan zenekart, akik visszavisznek oda, ahová vágyom, a rock and roll világába. Persze csak képletesen, hiszen időgépet még nem találtak fel. Ám egy ahhoz hasonló „jármű” létezik, mégpedig a Sárga Taxi. Így lettem… című jubileumi lemezüket hallgatva egy kicsit jampi lehettem…

A korong borítója pont jó. Se nem sok, se nem kevés. Dominál rajta az amerikai taxikra oly jellemző sárga-fekete szín, ami nem mellesleg könnyen olvasható. A zenekar tagjainak fotója is itt látható. A hátsó oldalon a tracklistet tüntették fel. Ami egy kicsit zavar: nem számozták meg a dalokat, viszont jó pont, hogy a szerző neve ott van.

Rögtön kellemes meglepetés ért, mert kedves ismerősöm, Makkai Balázs nevét is felfedeztem. Na, már nem indul rosszul a CD-mustra…A belső oldalon ismét zenekari fotó és a pepita kocka is megjelenik, legbelül pedig egy igazi sárga taxi képe található, na meg a tagok, a támogatók és elérhetőségek. No meg címadó dal szövege. Kicsit sajnálom, hogy csak ennek az egynek a verse került nyomtatásba…

Rögtönzött történelemóra

Aki esetleg nem ismerné a Sárga Taxi történelmét, annak elég, ha meghallgatja az első dalt, az Így lettemet. Ugyanis a szövege tömören összefoglalja, miként is élte meg a 10 évet a zenekar. A muzsika igazi rock and roll, benne minden jellemzővel, a zongorával, a bőgővel, és a rockabilly gitárral. Bokányi Zsolt énekes hangjáról már itt kiderül, hogy remekül alkalmas ehhez a stílushoz. Ráadásul a technika segítségével egészen bakelites benyomást keltett a nóta. Na meg persze kiderült, hogy újra szól a rock and roll…

Gyere velem névre hallgat a következő felvétel, amely egy kissé countrys hangulatot keltett bennem. Lágyabb, dallamosabb, az ének téma is megindító. Szerelem, barátság és zene, ez az a három összetevő, ami a fő irányvonalat illeti. „Sírtam én is éjeken át, s tudod nem volt sehol egy jóbarát.” Érdemes figyelni a szöveget, de háttérzenének is kiváló, különösen a gitárszóló tetszett benne.

Egy Csodalányt is megénekel a Sárga Taxi. Szintén lassabb ritmusú dalról van szó, amolyan tipikus összebújva táncolós, odasimulós nóta. Ami nekem a legjobban tetszett benne, az a dobverő lüktetése, ahogy a pergő kávájához csapódik. Markánssá teszi a felvételt.

Na és ez az a dal, – Boogie- Woogie zongora – amelynek a szövegét Makkai Balázs írta. Így nem tudok elfogulatlan lenni a verset illetően, nézzék el nekem. A zene a címéhez méltóan boogie-woogie, domináns benne a zongora és a bőgő. Igazi pörgés, remek táncolhatóság jellemzi, Boka pedig remekül játszik a hangjával. Ám nekem mégsem tetszett annyira a szám…

A romantika szárnyain

A Visszajössz talán az egyik kedvencem. Mindig is hiányoltam a hiteles szerelmes dalokat a palettáról, de a Sárga Taxi megénekelte azt, amit szerintem már mindenki átélt, aki volt szerelmes és akit elhagytak már. A dallam simogató, lassúzásra csábító.

Remek kis rock and roll következik a Szombat esti kár című felvétellel, amely szintén a kedvenceim között kapott helyt. Egyrészt a szövege, ami nagyon közel áll hozzám, mert az én értelmezésemben elmondja, hogy bizony nem kell elvárnunk hogy mindenki szeresse azt, amit mi szeretünk, viszont ebben az esetben nyitva a kapu, lehet menni…S ha mindezt a csapat rock and roll-ban mondja el, akkor külön örülök!

Nagy kávés vagyok, nem vitás, ám a Hajnali kávé című nóta nem igazán lopta be magát a szívembe. Kicsit keményebb vonalat képvisel, helyenként szinte már rockos. Sőt, egy musical betétdalaként is el tudnám képzelni. Ezen kívül felleltem még benne elektronos orgonára hasonlító dallamokat is, amelyek pedig az 1970-es évek Hungariáját idézik.

A csúcs következik, ami nem más, mint a Régi naplóm. Eddig balgán azt gondoltam, többnyire csak lányok vezetnek ilyen füzetecskéket. Ám a szöveg segítségével felelevenedik egy gyermekkor, amelyből megtudhatjuk milyen is volt kisjampinak lenni. A zenéje igazi lassú rock and roll, már csak összebújni kell a kedvessel…

Útra kelünk

Keskeny úton az utolsó előtti dal, amely megint pörgős rock and roll, sőt helyenként country elemeket is megfigyelhetünk benne. Kellemes, és a szövege ennek is figyelemre méltó. A zongoraszóló nagyon tetszett benne. Talán mindannyian keskeny úton járunk? Ha a Sárga Taxi cd velünk van, már nem is olyan fájó a magány.

A záró felvétel – Utazik a zenekar – amely mintha ars poetica lenne, hiszen az elő fellépések mellett teszi le a voksot. Ennek megfelelően az összes hangszer jól kihallható és ismét csak arra csábít, hogy a parkett ördöge legyek.

Unokáinknak is hallani kell!

Jót taxiztam, meg kell hagyni! Sőt, jól érzem magam. Azt hittem, elveszett ez a világ, kihaltak az igazi rock and roll-t szerető emberek. És erre tessék, a Sárga Taxis fiúk nem csak szeretik, hanem még játsszák is, méghozzá nem is akárhogyan. Zeneileg és szövegileg is minden stimmel, nem nagyon tudok mibe belekötni. De amíg a Sárga Taxiban van üzemanyag, nem fog kihalni a rock and roll, ebben én biztos vagyok. Fiúk, kérem a részem a benzinpénzből, szeretnék tovább utazni…

– Havassy Anna Katalin –

[2008.10.16.]