A tinisztár sokat tanul, sikeres és szerény  

Mark üstökösként robbant be a magyar popzenébe. Sikert sikerre halmoz, most éppen két díjat zsebelt be. Becsülendő, hogy az eredmények ellenére, tudja, hogy fejlődnie kell és ezért hajlandó tenni. Az ifjú zenészt a Mahasz-gála után kérdeztük.

- Mire gondoltál, mikor megtudtad, két kategóriába is jelöltek?
- A jelölés nagyon fontos volt és, ami azon túl van az már meglepetés. Természetesen izgultam az átadás előtt. Felolvasták a jelöltek nevét - köztük az enyémet is -, eszembe jutott, hogy akár én is nyerhetem ezt a díjat. Izgalmas egy ilyen díjátadó, mindenféleképpen, de megmondom őszintén nem számítottam, hogy én nyerek és nagyon meglepődtem, mikor kimondták a nevemet.

- Mit jelentenek számodra a díjak?
- A díjak motivációt jelentenek, ami azt mondja nekem, hogy amit eddig csináltál az jó, de nagyon durván nem hagyhatod abba, mert van még feladatod - ha lehet tanuljak hozzá, hogy minél jobb legyek. Ez a lényeg.

- Melyik a legkedvesebb díjad?
- Nem lehet különbséget tenni, minden díj nagyon fontos, de a ma átvett Év albuma díjnak kiemelkedő jelentősége van, mert az új korongomat ennyire még nem dicsérték meg. Nagyon sokat, több mint másfél évig sok jó zenésszel dolgoztunk rajta. Vannak olyanok, akik nem szeretik a zenei stílusát – mondják, hogy túl popos, sokak szerint nyálas. Szerintem meg egyszerűen jó popzene. Jó visszajelzés, hogy most a szakmai bizottság is visszaigazolta ezt.

- Sokat dolgozol, és nyílván van mikor nincs kedved ehhez az egészhez. Mi motivál a leginkább ilyenkor?
- Szerencsére nagyon ritkán fordul elő, hogy nincs kedvem dolgozni. Akkor arra gondolok, hogy nem szabad megállni és haladni kell. Az lebeg a szemem előtt: Önmagamat mindig fejlesztem. Elképesztő, hogy nyerhetek díjakat. Remélem, itt nem álltam meg és tudok fejlődni, szakmailag és zeneileg egyaránt. Ez csak rajtam múlik.

- Az edzők a futballistákat gyakran jutalmazzák úgy, hogy a győzelem után pihenőnapot kapnak. A menedzsered engedélyez ilyenkor egy röpke pihenőt?
- Egy díj után nem áll meg az élet, menni kell tovább, holnap a tanulásé a főszerep, mert délután írok egy fizikadolgozatot, ami eldönti a félévi jegyemet. Egész héten számonkérés van, de közben végeztem a munkámat, énekeltem.

- Kétségtelen, sikeres zenész vagy. Ennek ellenére mégis odafigyelsz a tanulásra.
- Nehéz rávennem magam a reáltárgyak tanulására, viszont az érettségi alapkövetelmény számomra. Nagy gondjaim voltak abból fél év előtt, hogy sokat hiányoztam, de belehúztam és bepótoltam a lemaradásokat - remélem jól sikerülnek a dolgozatok.

- Tudsz normális tiniéletet élni? Például úgy végigsétálni egy bevásárlóközpontban, hogy ne állítsanak meg lépten, nyomon?
- Ezt nem tudom megtenni. Nehéz a népszerűséget feldolgozni. Furcsa érzés, ha tényleg végigmegyek egy plázában. Nem arról van szó, hogy nem hagynak békén, csupán néznek. Érdekes, van olyan nap, hogy nekem ez tetszik, hisz ez azt jelenti, szeretnek. Persze igaz az ellenkezője is, van, amikor arra vágyom, hogy békén hagyjanak, akkor azt szeretem, ha ne ismerjen fel senki. Ám mindig igyekszem normálisan viselkedni az emberekkel, hisz attól még, hogy megnyertem két Fonogram-díjat, attól még semmi nem változik

- Mikor lesz a nagy koncerted?
- Márciusban tervezzük. Szeretném, ha minél jobb lenne és ezért mindent megteszünk. Emellett nemrég kezdtük el a külföldi lemezemet, hamarosan megyünk ki videoklipet forgatni.

- Igaz, hogy magyar nyelvű dalokat már nem készítsz?
- Nem. Az igaz, hogy külföldre nagyon koncentrálunk, de Magyarország is fontos, így készítünk hazai dalokat is.

- Bíró Zsolt -

[2008.01.27.]