Angyali gyöngyszemek - Best of Gábriel az Orfeumban
Farkas Gábor Gábriel az Orfeumban futó három műsorát elegyítve, újabb távlatokat nyitott meg július közepén a teltházas pesti mulatóban. A sokarcú, kivételes tehetségű előadóművész tolmácsolásában Frank Sinatra, Liza Minelli, a háború utáni magyar „könnyűzene” és Máté Péter örökzöld slágerei többszörös zenei orgazmusra szolgáltattak okot.
A művészemberek érzékenyebbek, fogékonyabbak a külső ingerekre. Közülük a tehetségesebbek képesek egy speciális szűrőn át, nagyobb tömegek számára is érthetővé, fogyaszthatóvá tenni azokat. A legjobb esetben a befogadó közönség az eredeti szándéknak megfelelő módon kódolja le az információhalmazt. Ebbe az áramlatba illeszkedik bele a vérbeli muzsikus Farkas Gábor Gábriel, aki három, különálló műsorának legszebb betéteit fésülte fényesen pulzáló egységgé. Mi lehetne nagyobb elismerés egy előadóművész számára, mint a forró nyári hónapokra kiürült főváros előkelő mulatójában, teltház előtt játszani?
A fergeteges, Blues For Me nevű dzsesszintró közepette színpadra lépő Gábriel műsor-triumvirátusának random jelleggel kiválasztott gyöngyszemeiből készít egyedülálló értékkel bíró ékszert. Már az All That Jazz, a Big Spender, a Come Fly With Me és a Fly Me To The Moon alatt egyértelmű válik, milyen mesterien alkalmazza a show-csinálás, egy igazi entertainer eszköztárának legimpozánsabb elemeit. Teljes szívéből, átéléssel és odaadással adja elő a XX. század „könnyűzenei” irodalmának ismert slágereit. Tökéletesen élvezi a közönség osztatlan figyelmét, miközben torkából simogatóan áramlanak a hangok. Kétségbevonhatatlanul uralja a színpadot.
Az est főhőse a Megáll az idő előtt kitér arra, mennyire büszke magyarságára, illetve arra, hogy a legnagyobb magyar slágereket sikerült külföldön is előadnia. Minden dalt érdekes, a zenéhez kötődő történetekkel köt össze.
Nézd meg Gábriel közönségmozgató Ain’t That A Kick In The Head-előadását!
A Csák Péter (zongora), Földesi Attila (dobok), Farkas Péter „Bubu” (basszusgitár) és Héder Imre (szaxofon) alkotta zenekar kifogástalan, professzionális kíséretet biztosít Gábrielnek, aki mélybúgóból erőteljes tenorokba váltó orgánumával világklasszis artista módjára bánik. Minden egyes porcikájával az adott dallá válik; magára formál bármilyen melódiát.
A They Can’t Take That Away From Me, az Over The Rainbow, a Liza With A Z, az I’m My Own Best Friend, valamint A nagy szerelmek nem gyógyíthatók a fültisztító dallamok végtelen vizein való szenvedélyes, édes utazás állomásai. Gábriel – ahogy neve is jelzi – a showbiz különleges angyala, páratlan egyéniség, aki festőművész végzettségéhez híven, káprázatos színekkel tölti meg a képzeletbeli vásznat.
A következő, magyar blokk (Mondd, miért szeretsz te mást?, Hosszú az a nap, Néger zongorista, Túl szép) alatt szemeimet lehunyva, többször, kísértetiesen Máté Péter hangját hallom. Mielőtt „a szünetre kimegyünk az ajtó elé törvényt tisztelni”, az I’ve Got You Under My Skin és az A Foggy Day (In London Town) ködsűrű fénynyalábként hatol a bőrünk alá.
További képekért kattints!
A műsor második felében a negyedik, meg nem hirdetett One Man Show veszi kezdetét: Gábriel leül a zongorához, s egymagában előadja a My Funny Valentine-t, a Hallelujah-t, majd a Kicsi, gyere velem rózsát szednit. Az Orfeumban megáll a levegő; szeretetburok öleli körbe a termet.
A You-t és a Shadow Of A Lonely Mant felváltó Greatest Love Of All csodálatos, testre szabott előadása a frenetikus hangulatot teremtő Feeling Goodba torkollik. A Girl From Ipanemat és a Night And Day-t követő Ain’t That A Kick In The Headre már számos pár táncol a parketten. A mozgásba lendült Orfeumot boldogsággömbök töltik be az Éjszakák és nappalok, a Vagy mindent, vagy semmit, az Ő, illetve az Árnyék közben.
Hírek
