Gengszterportré MÁZS-képpen - interjú Mészáros Árpád Zsolttal

Egy igényesebb kulturális performansz létrehozása nem feltétlenül a legkockázatmentesebb vállalkozás, ezért is kuriózum a Gengszterek éjszakája produkció, amelynek létrejötte Mészáros Árpád Zsolt, népszerű musicalszínészünknek köszönhető. A show-beli börtön a rosszfiúk egész életen át tartó szerelmét szimbolizálja a szórakoztatóipar iránt. A dalok által kirajzolódó történet nem csupán az ott raboskodók művészi hitvallását hivatott bemutatni, annak mögöttes emberi aspektusát sem hagyja rejtve. A műsort megelőző próbán kérdeztük Árpit a produkcióról, illetve hivatása aktualitásairól...  

A minden mozzanatából igényességet sugárzó Gengszterek éjszakája produkció tudatos alkotói tervezést követően született meg?
Ellenkezőleg, a kezdet a véletlenek összjátékának köszönhető. Nyíregyházán születtem, a születésnapomat egy a szülővárosomban rendezett, nagykoncerten szerettem volna megünnepelni. Vastag Csabikát, és Hujber Ferit nem az evidensnek tűnő karakterbeli hasonlóság miatt választottam vendégfellépőként. Feri hosszú évek óta a barátom, Csabi pedig egykori tanítványom, fogadott fiam. Csak akkor vált tudatossá, hogy a köztünk lévő hasonlóság apropója lehet egy produkciónak, amikor a szervező nekem szegezte a kérdést, milyen néven is fusson a rendezvény. Ekkor jutott eszembe, hogy mindhárman alakítottunk rosszfiút a Barátok Közt című sorozatban, és a médiában is előszeretettel használják velünk kapcsolatban ezt a skatulyát. Ennek a felismerésnek következtében pattant ki a fejemből a gengszter figurák ötlete, amelynek kapcsán elindult kreatív fantáziálás és munkafolyamat eredménye a show.

Az előadás tökéletes ívű forgatókönyve kőbe véste az elhangzó dalok repertoárját?
A kerettörténetbe ágyazva gyakorlatilag minden állomásnak mások a dalai. Nagyon sokat járunk fellépni, ezért tekintettem szívügyemnek, és kezdeményeztem, hogy a lehető legváltozatosabban szerkesztett produkcióval szórakoztassuk a közönséget. No, de az sem elhanyagolható szempont, hogy az elénekelt dalokhoz mi magunk is kötődünk, ez által mindig a számunkra is legkedvesebbet vagy éppen legaktuálisabbat illesztjük a műsorfolyamba.

A színvonalas szórakoztatás ezen formájából kirekesztetté válnak a nézők, ha a lakóhelyük rendezvényszervezői bátortalanul viszonyulnak egy nagyobb költségvetésű produkcióhoz?
Részint ilyen megfontolásból is találtuk ki a Gengszterek négyszemközt formációt. A mag én vagyok, de lényegében négy fiú cserélődik a fellépéseken, hisz Miller Zoli ugyanúgy itt van köztünk. Természetesen nagyban befolyásolja a gengszteres esteket az is, hogy a csapatból éppen kinek mikor és hol van egyéb elfoglaltsága.

Nem a Himalája volt az egyedüli csúcs, amelyet ebben az évadban meghódítottál. A Miss Saigon Professzorának alakítása szerepekben bővelkedő pályafutásod ellenére is igazi csúcspontnak tekinthető. Megosztanád az olvasókkal a feladattal kapcsolatos személyes érzéseidet?
Közhelynek tűnhet, de a szerep megformálása számomra óriási kihívást jelentett. Kaszás Attila a Professzor figurájának alakításával olyan érdemeket szerzett, olyan sikerre vitte a darabot, amelyhez felnőni bárki számára komoly feladatot jelenthet. Egy alapvetően negatív, de mégis szerethető karakter ambivalenciáját nem mindig a színészi eszközök hozzák létre. Az előadás négy hónapig tartó próbaidőszakából körülbelül két hónapon át vakvágányra vittem a figurát. Szerencsére Kerényi Miklós Gábor még idejében hívott félre, és a vele folytatott beszélgetésnek köszönhetően megértettem egy nagyon fontos dolgot. Rávezetett, hogy eljutottam a színészetem egy olyan fokára, amikor már nem arra kíváncsiak az emberek, hogy egyfajta karaktert formáljak meg, hanem magamból hozzam létre ezt az egészet. Mind a szakma mind a közönség visszajelzései azt mutatják, időben döbbentett rá ennek jelentőségére.

Ebből is adódhat a kérdés, ki számít hasznos kritikusnak?
Akiben olyan teljes mértékben megbízol, mint például a párodban. Akiről tudod, azért adja rád pont azt a cipőt és pont azt az inget, hogy a legjobb és legelőnyösebb formádat hozhasd, nem például azért, hogy ne tetsszél másoknak. Egy színész pályafutása során pedig könnyen előfordulhat, hogy rosszul ítéli meg a saját alakítása milyenségét. Olykor nagyon is számít, ha - mint az előbb említett módon- rávilágítanak, tévesen gondolod magadról, hogy most hozod a legjobb formád.

Még a Saigonnal kapcsolatban kérdezném, milyen érzés az, amikor több ezer ember álló tapssal fejezi ki az elismerését?
Nagyon nagy élmény. De pusztán pár szó is képes arra, hogy megmutassa, sikerült-e pozitív élményekkel megajándékozni a nézőket. A soproni előadás után egy idősebb hölgy megölelt, és remegő hanggal súgta a fülembe, köszöni, hogy megidéztem neki a kedvenc színészét. Egészen más voltam, mint az Attila, de mégis végig ott érezte magában a 18 évvel ezelőtti élményt.

Változatos, skatulyamentes szerepeid sokaságát látva nagyon érdekelne, melyek állnak igazán közel hozzád?
Minden szerepemet szeretem. Nyilván valamelyik sokkal kedvesebb, könnyebb, jobb. Valamelyiket azért kedvelem, mert éppen nem igényel semmiféle különösebb fizikális erőnlétet, van, amelyiket meg pont azért, mert nagyon nagy erőnlét kell hozzá. Így 2011-ben, 22 éves pályafutás után még emlékszem a Gaál Erzsébet által rendezett, Danton halála című darabbéli monológomra. Ez volt az első szerepem, 1989 november 23-án volt a bemutatója, ennek az emléknek a mai napig van számomra illata. Egy negatívabb szerepben, mint például az Abigél Kuncz Ferije, akkor érzem magam sikeresnek, ha a darabot megnéző fiatalok utálnak. A Bőregérben Frosch a harmadik felvonásban húsz percig van a színen. Ettől kevésbé értékes lenne számomra a szerep? Ellenkezőleg. Idősebb színész kollégák elbeszéléseiből tudható, hogy ezt a magánszámot Latabár teljes egészében improvizálta. Amikor például ezt a figurát alakítom, úgy érzem, bennem születik meg a darab, egy kis időre mintha én lennék Latabár. Szintén közhelyesnek tűnhet, amikor azt mondják, ne játszd, hanem éld a szerepeidet. Pedig nagyon sokan mégis elmennek mellette, és csak eszköztárból előhúzott megoldásokkal élnek.

Eddig megjelent lemezeid zenei anyagát változatosság jellemzi. Aktuális, Táncolj csak című slágered esetleg egy újabb cédé előfutára?
Terveznék lemezt, de a zenei piacon bármit is létrehozni manapság nem egyszerű. A tehetségkutatók dömpingje jelentős befolyásoló tényezőként nyilvánul meg. Hálás vagyok, mivel nem azért kell kiadnom egy cédét, hogy kenyér legyen az asztalon. Hálás vagyok, mivel nem azért kell megjelennem egy bulvárlapnak a címlapján, hogy pénzt keressek vele. Sajnos túl sokan vannak, akik valós munka nélkül próbálnak reflektorfénybe illetve a címlapra kerülni.

Nyomj egy lájkot, ha szereted a musicaleket.



Szédült világ című albumod az egyéniségeddel rímelő hangzásvilágának köszönhetően remek anyag. Reméljük, mihamarabb eljön a pillanat, amikor az aktuális tervekből tettek lesznek.
Semmi jónak nem vagyok az elrontója. Kenéz Gábriel, a Szédült világ szerzője például már jelezte, hogy öt-hat kész dal lapul a fiókjában. Viszont, ha már új lemezről esett szó, jelenleg egy teljesen új vállalkozás tölt el lelkesedéssel. A Váradi Roma Café professzionális zenészeinek közreműködése révén születőben van három dal, világslágereket dolgoztunk át. A zenész mesterséget világszínvonalon művelő muzsikus barátaimnak köszönhetően számomra nagyon kedves, szvinges hangzásvilágú anyag készült el. Hiszem, hogy e rendhagyó, lírai számok a bulik kedvenceivé válnak, és engem is túlélnek majd.

Szabad tudni, milyen egyéb jövőbeli tervek foglalkoztatnak?
A filmezés nagyon vonz. Egy olaszországi nagyjátékfilmben forgattam októberben, a bemutatója jövő év áprilisában lesz Milánóban. Abszolút nem áll távol tőlem annak a gondolata sem, hogy a jövőben újra prózai szerepeket is alakítsak.

Remélem, nem tartod pimaszságnak, ha ennyi nyilvánvalóan kiváló adottságod mellett még arról próbállak faggatni, van-e egyéb, a közönség előtt eddig rejtve maradt tehetséged?
Kimondottan kedvelek főzni, a konyhaművészetnek szívesen hódolok. Nagyon szeretem például a forró csokoládét. A mostanság kapható instant változatok bizonyára nem keltettek volna Casanovában romantikus alkalmak előtt extra adag vágyat. Egy kiválóan elkészített, minőségi csoki a férfit friss erővel tölti el. Mi ez, ha nem művészet? Persze a nőknek sem kell nélkülözni az így nyerhető életenergiákat.

Hol találkozhatunk legközelebb a koncertező rosszfiúval?
Ha nem csak a gengszteres rosszalkodás számít, hanem némi krampuszos huncutkodás is ebbe a kategóriába sorolható, akkor a Kapos Musical szervezésében Dolhai Attilával együtt tervezünk egy módfelett vidám, ünnepváró hangulatú estet varázsolni a zalaegerszegi ART Mozi közönsége számára december 18-án.

Nyomj lent lájkot, ha kedveled Árpit.

-KE- 

[2011.12.19.]