Az érzéki fekete párduc, Sade, meghódította Budapestet
Sade 10 év kihagyás után indult újra világkörüli turnéra, ami a nagy sikerre való tekintettel mostanra már több mint 100 állomással büszkélkedhet. Az európai városok közül az egyik utolsó a budapesti, az egész sorozat vége felé járva érkezett el hozzánk a show. Mivel főleg a Soldier of Love és az Ultimate Collection albumok anyagára épült a koncert, és ha csupán 10 évente turnézik egy előadó, nyilvánvaló, hogy a közönség igényli a nagy slágereket. Ezeket mind elhozták nekünk.
Sade és az aréna?
Azon tűnődtem a koncertre való készülődés alatt, hogy az aréna nem tűnik a legjobb helyszínnek egy Sade koncerthez. A nigériai születésű énekesnőhöz és zenekarához, akiket leginkább a simulós pop balladák - mint a Smooth Operator és a By Your Side - miatt ismerünk és szeretünk, talán jobban illene egy füstös bár, ahol a dalok úgy csúsznak, mint egy pohár whiskey pár jégkockával. Ezt a hangulatot is képes volt a színpadra varázsolni, ráadásul mivel az utolsó stúdió albumuk, a Soldier of Love, már valamivel rockosabb hangzású, keményebb ütemekkel szól, igenis tökéletes helyszín az aréna. Az énekesnő jelenlétével, kisugárzásával és különleges hangjával szépen betöltötte azt ezen a borongós szerda estén.
A Katy Perryk és Lady Gagák világában lehetséges, hogy egy énekes arénás show-val próbálkozzon pirotechnika és szexuális túlfűtöttség nélkül? Nos, lehetséges, és mindezt szinte teljes teltház előtt tette Ms Sade Adu. A művészek általában saját ízlésük, stílusuk szerint alakítják a színpadképet, Sadé-jére a minimalista jelző illik leginkább. A művésznő és a zenekar tagjai egy-egy süllyesztőből kerültek a színpadra, az első számuk mindjárt az ars poeticájuknak számító Soldier of Love volt. Csupa feketébe öltözve, kecses eleganciával teli megjelenésében egy magas sarkúban lépkedő fekete párducra emlékeztetett az énekesnő.
A kevesebb több
Még az arénában is képes volt érvényesíti a kevesebb néha több elvet, ami tökéletesen illik az R&B, soul és smooth jazz műfajokat érintő dalok stílusához. A magas jegyárakért cserébe nem extravagáns hókuszpókusszal készült a csapat: ez az este Sade-ról szólt, a nagy kivetítővel a háttérben nem vonták el figyelmünket a lényegről, a dalokról. Inkább kreatív ötletek segítségével varázsoltak nagyszerű látványt a színpadra, pont olyan hangulatban, amilyen a dal maga. Volt, hogy virágos mezővé vált a színpad, például a Kiss of Life dallamai alatt. Többször eltűnt minden a színpadról, az összes hangszer ment vissza a süllyesztőbe, ha a látvány úgy kívánta. Időnként pedig egy fehér áttetsző lepel takarta el az egész színpadot, így kínálva fel további felületet kivetítésre, mégis végig láthattuk a zenészeket is. Érdekes látvány volt.
Ilyen egy igazi DIVA
Sade maga is lenyűgözően nézett ki – bármit viselt. A fekete öltözet után fekete mellényes nadrágkosztümben jelent meg fehér inggel kombinálva, lekerült a tűsarok is, hogy még kellemesebben érezze magát és igazán elemében lehessen a színpadon. Aztán fényes tört fehér esélyiben jelent meg és alatta a nagyon szexi pink melltartó határozottan kiemelte csinos domborulatait. Mindig is sejtettem, hogy mezítláb lehet a legjobb énekelni, jó pár szám alatt nem is viselt cipőt Sade sem. Az utolsó számot a Cherish the Day-t pedig már tűzpiros hosszúszoknyás estélyiben énekelte és kétembernyi magasságba is emelkedett egy emelvény segítségével. Minden mozdulatában elegáns, érzéki és visszafogott volt, mégis a figyelmet teljes mértékben magára vonzotta mindvégig.
Ajánlunk egy jó koncertet!
Igyekezett közvetlen lenni Sade, „Jóesztét!” kívánt, később közelebbről szemügyre vette a közönséget, mert úgy hallotta, hogy mi magyarok vagyunk a legszebb emberek a világon. Többször hangsúlyozta, hogy milyen nagyra értékeli a jelenlétünket, a szeretetünket. Elárulta, hogy azért nem jöttek eddig hozzánk, mert régebben még nem voltak elég jók, mi pedig a legjobbat érdemeljük. Most azt is kaptuk!
A banda
Mint tudjuk, a Sade nevet nemcsak az énekesnő, hanem a zenekar is viseli. A banda ezúttal nyolctagú volt, remek zenészekből állt. Az állandó tagok - a gitáros-szaxofonos Stuart Matthewman, a billentyűs Andrew Hale és a punk gentleman basszusgitáros Paul S. Denman – mindannyian dalszerzők is. Dobossal, két vokálos sráccal és egy gitárossal kiegészülve tökéletes hangzást biztosítottak, mintha az albumról szólt volna – pedig nem! Mindannyiukat kissé élcelődve, de nagyon kedvesen mutatta be a koncert végén az énekesnő – pont úgy, ahogy ők játszottak az előadás alatt végig: különleges alázattal egymás és a zene iránt és hála tükröződött a szemükben.
Már régóta a koncert-kívánságlistám elején szerepelt ez a most - nagy örömömre valóra vált - Sade koncert, nagyon remélem, hogy nem kell mondjuk 2022-ig várni, hogy újra átélhessünk valami hasonlót e a nagyszerű művészek előadásában.
Képekben Sade budapesti fellépése - klikk a fotóra
A koncert jó volt. Ez tény.
Az írásod viszont sok részletében nagyon hasonlít ehhez:
http://blogs.orlandosentinel.com/entertainment_music_blog/2011/07/concert-review-sade-at-amway-center.html
Pl: "In a world of Katy Perrys and Lady Gagas, can a singer even attempt an arena show without explosions and blatant sexual overtones?"
"A Katy Perryk és Lady Gagák világában lehetséges, hogy egy énekes arénás show-val próbálkozzon pirotechnika és szexuális túlfűtöttség nélkül"
"The Nigerian-born singer, best known for her touch with slinky pop ballads such as “Smooth Operator” and “Sweetest Taboo” is better suited to a smoky lounge, where the songs could go down as easily as bourbon over ice."
"A nigériai születésű énekesnőhöz és zenekarához, akiket leginkább a simulós pop balladák - mint a Smooth Operator és a By Your Side - miatt ismerünk és szeretünk, talán jobban illene egy füstös bár, ahol a dalok úgy csúsznak, mint egy pohár whiskey pár jégkockával."