Elvis tér Budapesten - mi a véleménye erről Fenyőnek és Komárnak?
Míg Amerika és a művelt Nyugat az ötvenes években a rock and roll lázában égett, ugyanakkor Magyarországon a Zakatol a vonat, és a Sződd a selymet elvtárs! csasztuskája „dívott”. Míg a szabadság országában Elvis és kortársai sorra rögzítették lemezre, és futószalagon ontották világslágereiket, addig hazánkban a felkelők elkeseredett küzdelemben, égő benzines palackokkal próbálták megállítani a megszálló szovjet hadsereg T-34-eseit. Elvis Presley azon kevés sztárok egyike, aki Amerikában felemelte szavát a magyar forradalomért.
- Mitől lett Fenyő Miklós és Komár László feltétlen Elvis-hívő?
Fenyő Miklós: - Ha egy nevet kell mondani, nem is lehet más, mint Elvis, ő testesíti meg a rock and rollt. Betemette azt az árkot, amely korábban a magasan kvalifikált előadó és a műkedvelő közönség húzódott; a zene történelmében első eset, hogy e kettő eggyé tudott válni. Amit gyerekkoromban, Amerikában átéltem e zene hallatán, olyan földöntúli érzés, amelyet a mai napig magamban őrzök. Kilenc-tízévesen nehezen tudtam megfogalmazni, de annyi bizonyos, hogy mindenkinek felborzolta az idegrendszerét és pszichés berendezkedését. Nálam – azt hiszem, életem végéig - a Jailhouse rock lesz az első, a meghatározó. Komár László: - Gyerekkoromban, 1959-ben hallottam először Elvist egy Terta-magnóról. Azonnal megfogott, hiszen egyik percben teli torokkal rock and rollt üvöltött, a következőben „kék bársony” hangon gyönyörű, érzelmes lírát énekelt. Ettől volt több mint a kortárs amerikai előadók, Little Richard, Paul Anka, vagy Bill Haley, akik ezt nem tudták. Később, saját zenekaromban, a Scampolóban is Elvis dalai adták a repertoár magvát.
- Milyen összefüggés van a rock and roll királya által 1957. januárban lemezre énekelt Béke a völgyben című gospel feldolgozás és a magyar ötvenhatos forradalom között?
Komár László: - 1981-ben alakult meg Magyarországon az Elvis Presley Barátok Klubja, tiszteletbeli elnökének Faragó Judy István barátomat választották. Itt, a heti rendszeres összejövetelek egyik filmvetítésén láthattuk először azt az Ed Sullivan showt – Elvis szereplésével a harmadikat – melyben elhangzott a Peace In the Valley című spirituálé. A gospelt kifejezetten a magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére ajánlotta, egyben felkérve az amerikai népet, hogy adakozzon Magyarország javára. (Ennek eredményeképpen az összegyűlt, mintegy huszonhét millió svájci frank árán vöröskeresztes dobozokban amerikai élelmiszersegélyek érkeztek Magyarországra). A dal végén szabályos katonai tiszteletadással zárta a produkciót. Családi ügyben, január elején látott vendégül az egyik kereskedelmi televízió reggeli műsora, ahol – élő adás lévén – egy trükkel készültem. „Napirend előtti felszólalásban” kértem, hogy emlékezzünk meg Elvis Presleyről, aki azokban a napokban lett volna hetvenhat esztendős; ott, a televízió nyilvánossága előtt meséltem el ezt a történetet az eltitkolt dalról. Fenyő Miklós: - Ugyan tájékozott vagyok a rock történelemben, de a dalnak ezt a hátterét nem ismertem. Pedig annak idején közelről érintett és pont azokat az éveket töltöttem Amerikában. Számomra ez újdonság. Szép és jó dolog hallani, hogy vannak a világban emberek, akiket megérintettek a hazánkban zajló történelmi események és még adakozni is hajlandók voltak.
- Saját műsorotokon szerepelt valaha ez a dal?
Komár László: - Nem, mivel gospeleket nem énekeltem. Egyetlen egy Elvis ihletésű karácsonyi dalom van, saját szerzemény, amelynek szövegét Juhász Sándor írta. Hangulatában viszont a Peace In the Valleyt idézi. De nem csak ez volt „eltitkolt” dal Presleytől. A magyar rádió, miközben Fats Domino, vagy Paul Anka slágereit már javában játszotta, addig Elvis számai feketelistára kerültek csak azért, mert a Király a magyar forradalom ügye mellé állt. Fenyő Miklós: - Annak dacára, hogy néhány bulin előadtam Elvis dalokat, a Peace In the Valley nem hangzott el. Soha nem ezekre fektettem hangsúlyt, általában a saját dalaimat éneklem. Bár kétségtelen, hogy Elvis sok inspirációt adott, egyrészt a műsornak, másrészt a daloknak, vagy a rockról való képalkotásomnak. Ez életem része, mint ahogy énekeltem Beatlest és sok mást is, amelyről azt gondoltam, hogy szívesen fogadja a közönség, vagy épp jól áll nekem.
- A Fővárosi Önkormányzat döntése értelmében Elvis Presleyről közterületet neveznek el. Egyetértetek a kezdeményezéssel?
Fenyő Miklós: - Ha Budapesten lesz egy Elvis Presley tér, annak csak örülni tudok. A magamfajta ember attól is boldog lenne, ha csak emléktábla őrizné a rock and roll királyának a nevét. Ha pedig közterületet neveznek el róla, vagy akár egy útkereszteződést, biztos, hogy nekem nagyon kedves lesz! Komár László: - Mióta új vezetés van a városházán, készülődök a főpolgármester úrhoz ezzel az ötlettel. Örömmel hallottam, hogy megelőztek a javaslattal. Mikor 1996-ban hazajöttem Amerikából, Memphisből hoztam egy utcanév táblát Elvis Presley blvd. felirattal. Ezt ünnepélyes keretek között, az Elvis klubtagság jelenlétében felavattuk, mely az óta is büszkén hirdeti a lakóházamhoz vezető szolgalmi utat. Egy alig huszonkét éves amerikai fiatalember, egy világsztár, aki egy kis középeurópai – a kommunisták elleni elkeseredett küzdelmet vívó – ország javára szólít fel adományozásra; az én olvasatomban a magyar forradalom és szabadságharc tiszteletbeli hőse.
Hírek
választották. Itt, a heti rendszeres összejövetelek egyik filmvetítésén láthattuk először azt az Ed Sullivan showt – Elvis szereplésével a harmadikat – melyben elhangzott a Peace In the Valley című spirituálé. A gospelt kifejezetten a magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére ajánlotta, egyben felkérve az amerikai népet, hogy adakozzon Magyarország javára. (Ennek eredményeképpen az összegyűlt, mintegy huszonhét millió svájci frank árán vöröskeresztes dobozokban amerikai élelmiszersegélyek érkeztek Magyarországra). A dal végén szabályos katonai tiszteletadással zárta a produkciót. Családi ügyben, január elején látott vendégül az egyik kereskedelmi televízió reggeli műsora, ahol – élő adás lévén – egy trükkel készültem. „Napirend előtti felszólalásban” kértem, hogy emlékezzünk meg Elvis Presleyről, aki azokban a napokban lett volna hetvenhat esztendős; ott, a televízió nyilvánossága előtt meséltem el ezt a történetet az eltitkolt dalról. 
Fenyő Miklós: - Annak dacára, hogy néhány bulin előadtam Elvis dalokat, a Peace In the Valley nem hangzott el. Soha nem ezekre fektettem hangsúlyt, általában a saját dalaimat éneklem. Bár kétségtelen, hogy Elvis sok inspirációt adott, egyrészt a műsornak, másrészt a daloknak, vagy a rockról való képalkotásomnak. Ez életem része, mint ahogy énekeltem Beatlest és sok mást is, amelyről azt gondoltam, hogy szívesen fogadja a közönség, vagy épp jól áll nekem. 
