Stílus, hangulat és tudás - Vásáry André albuma

Az album nagyon meggyőző. Egy művész, aki hihetetlen magasságokban szárnyal mind zeneileg, mind az énekhangját tekintve. Az utolsó Crystal-nyomulást leszámítva teljesen rendben van. Ajánlom mindenkinek aki szereti a modern alapok és az opera ötvözését.

A lemezt kézbe véve rögtön megérint minket annak eredetisége, hiszen André saját magát adja, nem csak a számok éneklésekor, hanem a booklet képein is. Jól áll neki ez a design, sikeresen tükrözi egyediségét, különlegességét. A bevezetőben említett Crystal együttes két tagja, Kasza Gábor és Tibor jegyzi a lemez több dalszövegét, zenei alapját, keverését. André az utolsó dalt kivéve jól járt velük, mert a lemez kiválóan szól.

Az első track talán az egyik legjobb dal a lemezen, Andréhoz illő magasságokban szárnyal. Nagyon jól választott, hogy ezzel kezdte, hiszen ez egy könnyed, kedves dal, és máris megmutatja, hogy mit várhatunk tőle a továbbiakban. Sara Magdalena Ernman svéd operaénekesnő szerzeményéről van szó, aki hazája legelismertebb operaénekese.

A második dal kevésbé pörgős, kevésbé élettel teli, ám az eszméletlen magasság amit André gond nélkül kiénekel, valóban gyönyörű. A harmadik track a Díva éneke, egy híres részlet az Ötödik elem című filmből. Ki ne emlékezne a film eme legjobb pillanatára, és a hirtelen váltásra, amikor a modern zenei aláfestés beindul. Kitűnő ötlet volt ezt is rátenni a lemezre, ráadásul André hibátlanul hozza az énekhangot is hozzá. Kár, hogy olyan hamar véget ér.

A negyedik számot a Volt egyszer egy vadnyugatot, először a Csillag születik című műsorban adta elő André a nagy érdemű előtt. Gyönyörűen szóló, szöveg nélküli dal, ami akkor is nagyon sikeres volt, és most sincs ez másképpen.

Végre magyarul is...

A Forró nyár végre magyarul is megszólít minket, dallamos, kellemes, kitűnő hangszerelésű dal. Mintha a Top Gun egyik lassabb hangvételű betétdala lenne. Nagyon szívesen meghallgattam többször is. Igazi különlegesség, akárcsak az azt követő Éjkirálynő is, hiszen ez alatt a dal alatt már valóban úgy éreztem, hogy az operában ülök. Mintha előttem folyt volna az esemény a színen. Mozart Varázsfuvolájának legismertebb részlete egy női énekest is meghazudtolóan szól a lemezen. A hetedik dal az Éden, amely végre ismét egy könnyed és káprázatos, modern hangvételű magyar nyelvű szám. Akárcsak az első, ez is felejthetetlen lett.

Ahogy a Csillag születik című műsorban is mondták: André nem csupán a magasságokban érzi otthon magát, hanem képes a mélyebb éneklésre is. A nyolcadik, Melodramma című dalban ezt meg is mutatja nekünk. Valóban egy kitűnő tehetséget hallgathatunk! Ez mostanra szilárd meggyőződésemmé vált. Jót tesz a dalnak, hogy a felétől beindul a modern hangzású zenei aláfestés. Ettől lesz felejthetetlen az élmény.

A Te vagy című dal szintén egy hasonló kaliberű mű, a modulációkra és kitartott hangokra hagyatkozott szerző csodaszépet alkotott és engedi szárnyalni az énekest. Nekünk pedig ettől borsódzik majd a hátunk! Csodaszép!

Kevésbé egyedi a sajnos lerágott csont kategóriába sorolható Time to say goodbye, mely nem nyújt se többet, se kevesebbet, André hozza a megszokott formáját.

Miért kellett?

A lemez záró dala kifejezetten nem tetszett, hiszen ez a CD Andréról szól, miért kéne Crystalt hallgatnom amikor Andréra vagyok kíváncsi? Miért van olyan érzésem, hogy ez egy kötelező track, ha már a Kasza fivérek segítségével épült fel a lemez? Ráadásul a Crystal dala ki is lóg a sorból, Kati hangja teljesen más síkon mozog, és így egyszerűen nem illik a képbe. Még csak nem is hasonló.

Sebaj, számomra André tökéletesen jól teljesített, hiszen több műfajban is megmutatta tehetségét, képes arra, hogy ötvözze a műfajokat és a hangja egyszerűen fenomenális. Minden egyes dallal mást és mást tud nyújtani a közönségének. Miért? Mert tehetséges és odaadással csinálja. Sokan példát vehetnének róla. Szeretnék még tőle cd-t látni és hallani, mert nagyszerű énekes.

-  George -
 

[2010.08.09.]