2024. március 29. | péntek | Auguszta nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Kapcsolatok
Legnépszerűbb csengőhangok

Hangkép mester, aki nélkül komoly magyar film ritkán születik

Hangmérnök és zeneszerző. A beat hajnalán harsonát és gitárt ragadott, hogy felgyülemlett zenei energiáit a Futurama együttes tagjaként szabadítsa ki magából. Ám a sors akaratából a filmes szakmában kötött ki, ahová a nagy szerelem, a zene is elkísérte. Kovács György, aki negyvenöt esztendő és közel száz játékfilm hangmérnöki tevékenység után ma is aktív, nemrégiben kapta meg a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét.

A film és zene tölti ki életét, immár negyvenöt éve. Bele lehet fáradni?
Szerencsére változatos a munkám. Ahány film, vagy hanglemez, annyi fajta zene, legyen szó akár komponálásról, vagy hangmérnöki teendőkről. Mind-mind komoly kihívást jelentett, ami nem engedi az embert kiégni. Felkészültséget, tehetséget, koncentrációt igényel, de emellett szórakozást is jelent; mindez a mű elkészültével meghozza a sikerélményt.

Mi késztet egy villamosmérnököt arra, hogy filmezésre adja a fejét?
Voltaképpen fordítva történt. Már a gimnáziumi évek alatt megtanultam harsonán, trombonon játszani, így elég hamar bekerültem az akkor nívósnak számító ÉDOSZ szimfonikus zenekarába. Középiskolai magyar tanárom ismerve adottságaimat beajánlott Nemeskürthy tanár úrhoz. Miután elvégeztem a Műszaki Egyetemet, kerestem olyan munkalehetőséget, ahol a zene és a technika találkozik, s így mindkét szenvedélyemnek egyszerre tudok élni.  

Neve említésekor kevés szó esik arról, hogy valamikor a hatvanas évek elejétől amatőr beatzenekarban bontogatta szárnyait, ám nem lett belőle egy életre szóló hivatás. Nem látott perspektívát a könnyűműfajban?
A Futurama együttes a Műszaki Egyetemen belül alakult. Először az egyetem Szentháromság téri kollégiumában játszottunk, majd később mi nyitottuk az E épületet, ahol több évig rendszeres fellépőként fordultunk meg. Akkoriban a rockot még beatzenének hívták. Nagy lelkesedéssel vetettük bele magunkat a műfajba, és úgy tűnt, hogy van benne perspektíva. Egyik-másik tagunk ma is aktív muzsikus; gondolok itt Köves Miklós Pinyóra, Kalmusz Józsefre, vagy Laux Tiborra, aki Laux Józsi öccse. Nem a perspektíva hiánya, inkább a filmezés időbeli ütközése miatt voltam kénytelen abbahagyni a zenélést, nagy űrt éreztem a helyén.

Miután a színpadon reflektorfényben állt, kielégítette, hogy később a filmvászon helyett a háttérben dolgozott?
Az idők során három énekes-frontemberünk is volt a Futuramában, köztük Laux Tibor. Ők voltak reflektorfényben igazán. Én szólógitáron és pozaunon játszottam, tehát hátul maradtam. Ami a filmvásznon való megjelenést illeti, soha nem voltak olyan jellegű ambícióim. Úgy éreztem, hogy a műszaki- és zenei dolgokhoz van megfelelő érzékem, amit nagyjából száz filmben való részvételem bizonyít. Ezen kívül – hozzávetőleg – nyolcvan-kilencven hanglemezt csináltam. Többek között az LGT, Zorán, a Mini keverési munkái fűződnek a nevemhez.  

A monopolhelyzetben működő Magyar Hanglemezgyártó Vállalat keretei az egyre népszerűbb beat/rock zene kibontakozásával mindinkább szűknek bizonyultak. Kinek, illetve hogyan sikerült elérni, hogy a Rottenbiller utcai stúdió mellé a MAFILM zeneterme is fölzárkózzon?
Ezt a méretes békát meglehetősen nehezen nyelte le a hanglemezgyár, az első lemezeknél megpróbáltak keresztbe tenni. A MAFILM zenetermének bevonása egyértelműen Presser Gábor érdeme. Ha jól emlékszem, az Álljon meg a menet című film zenéjét csinálta, Gyarmathy Lívia rendezte, nekem az első játékfilmem volt. Gabinak annyira megtetszettek a helyszínen fölvett zenéim, hogy elhatározta, a soron következő LGT albumot itt rögzíti a zenekar. Nem valószínű, hogy rajta kívül más ki tudta volna járni a hanglemezgyár illetékeseinél, ő megtette.

Mennyire tenyerelt bele az aczéli kultúrpolitika a munkájába?
Az én munkámba nem nagyon szóltak bele, inkább közvetve voltam érintett benne. Mint említettem, mindenképpen be akarták bizonyítani a MAFILM zeneterme alkalmatlanságát ehhez a műfajhoz, de ez nem jött be nekik. Inkább Presser Gabi és Dusán küzdelmeit láttam, mikor egész verssorokat, és komplett számcímet kellett változtatni. Például a Nem adom fel eredetileg Amerika címmel készült. Nem fért bele a koncepcióba, hogy Amerikáról ilyen jó zenét írjanak. Erdős Péter az LGT-ből is minden áron slágerzenekart akart csinálni.

A filmesek nem kínlódtak?
Mivel akkoriban a magyar filmnek igen nagy nemzetközi reputációja volt, nehezen lehetett volna betiltani. Ők ügyesen oldották meg: gondolataikat virágnyelven közölték. Nagy általánosságban át is mentek ezek az alkotások. Persze előfordult kirívó eset, mint Kósa Ferenc Tízezer nap című filmje, ami nem is tudom hány évig pihent dobozban. De a Tanú sem járt sokkal jobban.

Hangmérnökként milyen együttműködést alakított ki a felvételeiket készítő zenészekkel, előadókkal?
Mivel egy kicsit zenésznek is éreztem magam, ezért a legjobb viszonyban voltam velük. Nemcsak a technokrata oldalát láttam a dolgoknak, hanem a zenei vonulatát is. Eleinte állandó zenei rendezővel dolgoztam, később átvettem ezt a feladatkört is. Köztudott, hogy Hobóék a Rottenbiller utcai stúdióban felvett debütáló lemeze nem a legjobban sikerült hangzásilag, de később a Vadászat albummal kárpótoltam őket azért, amit nem én követtem el.

A zenei témájú filmek értelemszerűen közel állnak Önhöz (Queen, A Koncert, Kopaszkutya, stb.). Játékfilmekből is mintegy százat jegyzett hangmérnökként. Mennyire tudott ez utóbbiakkal azonosulni?
Nekem a játékfilm gyerekkori szerelem. Egész kis gyermekként már a moziban lógtam, így nem esett nehezemre az azonosulás. A hetvenes években, mikor kezdtem, jelentős alkotóműhelyek léteztek a filmgyárban. Különböző stúdiók, ahol okos dramaturgok, rendezők szóltak hozzá egy adott film alakulásához. Érdekes és élvezetes volt ebben a munkában részt venni, illetve a tanúja lenni.

Az alkotó általában gyermekeként tekint munkája gyümölcsére. Önnek van kedvenc gyermeke?
Ennyi alkotás közül nehéz kiemelni bármelyiket is. Nagyon szeretem a Veri az ördög a feleségét, ennek zenéjét is én írtam, ugyanígy a Dögkeselyűt, de Szomjas György Roncsfilmje is egyik kedvencem. Az Illés Koncert filmjének, lemezének egyaránt hangmérnöke voltam, erre büszke vagyok. Fantasztikus élményt jelentett Sándor Pál Miss Arizona című filmjében dolgozni. Még említhetném Tarr Béla Sátántangóját, vagy a Hídembert.

Egy élet munkáját ismerték el azzal, hogy nemrég átvehette a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. Elégedett?
A kitüntetést adják, annak mindenféleképpen örülni kell! Ami életem munkáját illeti: megadatott, hogy változatos, és sok szép alkotásban vehettem részt. Minőségi filmekben, minőségi zenéket vehettem föl, amit írtam – úgy gondolom – az is minőségi volt. Mint az elején is említettem, nem érzem fáradtnak magam, ma is aktívan dolgozom.

Hegedűs István

[2010.07.05.]

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
gazda szolgáltatás [2024.03.26.]
gazda szolgáltatás [2024.03.25.]
apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Hot Wheels Monster Truck show - volt már jobb is
Nagy elvárásokkal mentünk a három...

Opera metal a Barba Negraban 
Kilencedik alkalommal volt szerencsém látni a „szívem...

James Blunt ismét elvarázsolt minket - képekben
Befutott az Amaranthe és a Dragonforce hajója a Barba Negrába
A Cirque du Soleil Budapestre hozta a bogarak életét
Power metal csata a Barba Negrában - Warkings koncerten jártunk
Csodálatos koncerten emlékezett Balázs Fecóra a Korál - képekkel
beszámolók még