Joggal lehetünk büszkék! A magyar bakelitlemez kiadó dicsérete az USA-ban

Akármilyen kis ország vagyunk, büszkék lehetünk teljesítményünkre. Egy magyar hanglemezkiadó cég erőfeszítéseire a tengerentúlon is felfigyeltek, egy mértékadó szaklapban elismerő szavakkal méltatva két legutóbbi kiadványukat.

Az évente két alkalommal, kétszáz (!) A/4 oldalon, kívül színes borítóval, belül fekete-fehér nyomással megjelenő amerikai Ugly Things zenei magazin kizárólag a hatvanas évek beatmuzsikájával és környékével foglalkozik.

A Mike Stax főszerkesztő jegyezte, tízezer példányban piacra dobott neves szaklap 29. (azaz 2009 őszi-téli) száma a magyar Moiras kiadó két legutóbbi analóg kiadványával (Hungaria: It Would Be Cool if It Was Cool – Scampolo: Under the Rainbow) foglakozik, elismerő hangnemben. Nem először teszi, hiszen a megelőző 27-es, valamint 28-as számokban a Liversingeket, a Kexet és a Paprikázz fel! bakelit LP-ket ehhez hasonló, elismerő kritikákkal illették.

Ezúton is gratulálunk a Kovács László vezette Moiras kiadónak!

Hungaria: It Would Be Cool if It Was Cool – Scampolo: Under the Rainbow

Az 1967-ben alapított Hungaria Magyarország egyik legnépszerűbb együttese volt és az 1980-as évek elejéig működött, több felállásban. A zenekar nagy megbecsülésnek örvend beat és pszichedelikus gyűjtői körökben a nagyszerű 1970-es Koncert a Marson lemezük miatt, amely hazájukban nagy példányszámban kelt el és ma is viszonylag könnyen és olcsón szerezhető meg.

Az It Would Be Cool is It Was Cool 1971-74-es, többnyire kiadatlan felvételek válogatását nyújtja, részben próbafelvételekből, részben rádiós és stúdiófelvételekből. Bár a kora 70-es évekből származik, az Állj, kicsi húgom a sikoltó harmonikájával és durva, szaggató gitárjával inkább egy 60-as évek közepi angol rhythm and blues számra hasonlít, míg a Szerelmem és az El ne hidd visszautalnak a Koncert a Marson Beatles-ihlette korszakára. Másfelől a Jó lenne, ha jó lenne tiszta 70-es évekbeli hard rock a maga szoros, robbanó riff-jével, harapós gitárjával és Deep Purple-szerű orgonakitöréseivel. A borító jegyzete szerint ezt a dalt egy cenzor túl pesszimistának ítélte és rögtön újraírták egy, a cenzorról szóló keserű szöveggel. Különös módon az új változatot, amely a Dr. Skizofrén címet kapta, jóváhagyták és 1972 elején egy kislemez B oldalaként megjelent.

Összességében egy rendkívül klassz kiadás, emellett gyönyörű a csomagolása egy teljesen színes dupla borítóval és egy óriás kihajtható poszter-melléklettel.

Az 1961-ben alakult Scampolo az egyik legelső magyar rock and roll zenekar volt és akár a Hungaria-nak, szintén több évtizeden át ívelt a pályafutása. Az Under The Rainbow mindenesetre a zenekar első teljes hosszúságú hanghordozója, amely 1968-70-es felvételeket mutat be, amikor a zenekar progresszív blues rockra váltott, a Fleetwood Mac, a Spooky Tooth és a Ten Years After zenekarok példájára. Ezen hangzás rajongói sok élvezetet fognak találni az élő, demo és stúdiófelvételek különböző technikai minőségű választékában, amelyben többek között Julie Driscoll-Brian Auger kedvenc Indian Rope Man-je és Aretha Franklin Save Me-je is hallhatóak, mindkettő a tehetséges Bontovics Kati énekesnőtől. A lemez részletes kísérőszöveggel ellátott dupla borítóban, egy melléklettel jelent meg.

Mindkét lemez csak 330 példányban jelent meg, így nem sokáig lesznek kaphatóak.

Olvass tovább: A dal, amelyiktől derékig elpirulnak a lányok… No nem túlfűtöttsége vagy szókimondása miatt... A hazai poptörténelem egyik kedvenc udvarlós slágeréről van szó. Klikk IDE az örökzöld darabért.

- Hegedűs István -

[2010.03.09.]