Billy Idol

Billy Idol karrierje során a hagyományos brit punk zenétől indulva, a party rock zenében sztárrá válva, majd az elektronikus zenei műfajokkal is kísérletezve irányította magára a könnyűzene fogyasztók figyelmét, akik generációs kötésektől függetlenül mindig is nyitottak voltak formabontó akcióira.

Billy Idol első sikereit a Generation X nevű punk zenekarral aratta a hetvenes évek végén. A Sex Pistols zenéjének és imázsának hódoló GX rövid fennállása alatt három lemezt is kiadott, de Idol túl erős egyéniség volt ahhoz, hogy egy zenekarban valósítsa meg önmagát: a nyolcvanas évek elején Steve Stevens, Phil Feit és Steve Missal támogatásával szólókarrierbe kezdett.

A klipek hőskorában készült White Weddinggel és a kultikus horror rendező, Tobe Hooper által készített Dancing Whit Myself videójával Idol világhírnévre tett szert, karrierjének csúcsán James Cameron még a Terminátor2 higanyemberének szerepét is felajánlotta neki, nem beszélve a megvalósult filmes munkáiról: a Grammy-díjas Top Gun himnuszról vagy Olvier Stone Doors-filmjében nyújtott alakításáról.

A hetvenes évek nyers energiáit, a nyolcvanas évek csillogását, a kilencvenes évek rockos lendületét egy személyben megjelenítő Billy Idol karrierjének csúcspontját az 1984-es, kétszeres platina értékű Rebel Yell album jelentette, melyet további két platina lemez, a Whiplash Smile és a Charmed Life követett. A videoklipkirály legutóbb 2006-ban Devil's Playround címmel adott ki lemezt, és nagy erőkkel készül arra, hogy az új évezredben hódítson.

[2010.03.02.]