Feleslegesen aggódtak a rajongók Dolhai Attila koncertje előtt
A siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ Szabadtéri Színpadán július 3-án 21 órai kezdettel tartotta Dolhai Attila Nyári Nagykoncertjét. A rajongóknak több mint egy évet kellett várniuk arra, hogy Attila ismét saját koncerttel örvendeztesse meg őket, más közönség kedvencek vendégszereplésével.
A helyszín megválasztása – úgy tűnk – telitalálat volt. A tető a csillagos égbolt, kb. 1500 férőhely, nyár, haverok, buli. Az időjárást illetően ugyan még néhány órával a koncert előtt is lehetett aggódni, mert a siófoki újraismerkedős séta során elő kellett vennünk az esernyőket. Ezt követően azonban, mint most már Attila fellépésein hagyományosan, ébredt a nap, és minden kétséget kizáróan látszott, az égiek is kegyeikbe fogadták az eseményt.
Már az este 6 órára hirdetett dedikálás előrevetítette a sikert. Attila szorgalmas íródeákként karcolta alá a fényképeket, plakátokat, CD-ket. Mindenkivel váltott néhány kedves szót, és a rajongók már az elmaradhatatlan mosollyal a tarsolyukban készülhettek az estére. Még pont elég idő volt a testi táplálék beszerzésére. Siófokon erre számtalan lehetőség kínálkozik a rajongói pénztárcához igazodó választékkal.
A koncert vezérfonalát a hely szellemét meghatározó égi mentorral, Kálmán Imrével folytatott virtuális párbeszéd adta, aki olykor dicsérő, máskor érdeklődő vagy épp csipkelődő szavakkal kommunikált a zenés műfaj jelenkori nagykövetével. A delikvens pedig számos musicalrészlet, lemezeinek dalai és egyéb népszerű nóták révén bizonyíthatta közönsége körében már régen elismert tehetségét.
Az István, a király rockopera volt az indítás, melynek során a vokalista hölgyek egyike is megmutathatta kiváló énektudását. A Jézus Krisztus Szupersztárba már bekapcsolódott a két vendégművész, Janza Kataés Serbán Attila. Az így időnkét duóvá, trióvá bővült előadó együttes, méltán vívta ki a közönségsikert, nem csak egyéni kvalitásaik, személyiségük varázsa, hanem egymáshoz való, láthatóan baráti viszonyuk miatt.
Azután jöttek a Mozart!, Rómeó és Júlia, Elisabeth részletek, de nem csak a megszokott felállásban, Attila felöltötte Colloredo hercegérsek, Verona hercege és egyenesen Őfelsége a Halál képzeletbeli jelmezét, és az ő dalaikat is elénekelte a közönség nem kis örömére. A Hair pedig kell, nincs mese, generációkon átívelő, töretlen sikermusical sikerszáma, kéz és láb nem maradhat mozdulatlanul magával ragadó ritmusára.
A közönség a koncertnek már ebben az első részében aktívan bekapcsolódhatott a produkcióba a refrének éneklése révén. Kimondhatatlanul jó érzés ez az énekelni szerető és némileg tudó rajongóknak, erre csak az ilyen koncerteken van lehetőség, a színházban „illedelmesen” kell viselkedni.
A szünetben cinkos összekacsintások, lelkendező párbeszédek jelezték, ezt megint nem lehetett kihagyni!
A második részben aztán mindenki csemegézhetett kedves lemeze, örökéletű hazai és külföldi előadók halhatatlan slágerei és a stílus kavalkád forgatagában. Rockos dalok az Ébredjen a nap c. lemezről, nagy ívű szerelmes és romantikus dalok az Olasz szerelem és az Egy szerelem története c. lemezekről, hisz mind itt vagyunk, azok is akikhez ez vagy amaz áll közelebb (hozzám valahogy mind - a szerző). Queen slágerek, Show Must Go On, hát hogyne, folytatódjon csak a show, a „dupla dinamit” Attilák fergeteges interpretációjában!
We Will Rock YouSerbán Attilával – hagyjuk magunkat. Közép-európai hobo blues – elgondolkodunk mindig, kortalanul, elkeseredett elszántsággal. New York, New York Janza Katával. Ha csak egyetlen szóval jellemezhetném: DÍVA, így csupa nagybetűvel. Később még vidámabb, köztük funky dalok, az est főszereplőjével, néhányan már táncolnak.
Sokunkat még visszatart a gátlás: nem megy ez nekem. Aztán már belátjuk, nem számít. Kelj fel és táncolj, tapsolj, örülj! Az eredmény: éjfélre jár az óra, mégsem sikerül többszöri kísérletre sem véget vetni a zenének. Akkor hát az légy, aki vagy, és akkorlassanként megnyugszik mindenki, haza kell menni. Búcsút intünk egymásnak Ő és Mi, de tudjuk, találkozunk még.
Most már tudom, hogy a Balaton selymes vize, a balatoni táj kies szépsége, a gyerekekkel töltött nyár emléke mellett lesz majd még valami számomra, ami a Balatont jelenti ezután. Egy D.A. monogramú fiatalember, aki mindenáron vissza akart térni még zsengébb ifjúsága helyszínére, hogy megmutassa, hogyan kell szabadnak lenni, és így kiáltott fel: JÖVÜNK BALATON!
Hírek
